Tananyag megnyitása új ablakbanVissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (nem elérhető funkció)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19-20. században – Atrocitások, pogromok, tömeggyilkosságok, népirtások (Digitális Konfliktus Adatbázis)

Szerző

Barna Ildikó, Csepeli György, Csősz László, Dancs István, Deme Anna, Hermann Róbert, Kádár Gábor, Pásztor András, Szakolczai Attila, Vági Zoltán

Vissza a tartalomjegyzékhez

A modul célja és tartalma

A múlt vagy a jelen konfliktusai könnyen áttételeződhetnek más, eddig közvetlenül nem érintett társadalmi működési színterekre is. Sikeres megelőzésükhöz és kezelésükhöz nélkülözhetetlen a jövő értelmiségijeinek és szakembereinek tudatos támogatása. Ehhez az egyes diszciplinák határait tudatosan átlépő, komplexitásra van szükség. Ezért a „ Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19-20. században – Atrocitások, pogromok, tömeggyilkosságok, népirtások (Digitális Konfliktus Adatbázis)” című modul az eltérő okokból táplálkozó, de hasonló formákban jelentkező konfliktusokra vonatkozó információkat integrálja. Olyan tudásbázis, amely szociológiai és szociálpszichológiai, történeti, demográfiai, jogi és politikatörténeti stb. ismeretanyagot az új infokommunikációs technológiák adta hálózati és tudás-menedzsment alkalmazásokkal kombinálja és egyúttal erős hangsúlyt fektet a gyakorlati analízis technikáinak készségszintű ismeretére is. Az egyes etnikai és társadalmi csoportok között napjainkban megfigyelhető, eszkalációval fenyegető konfliktusok (roma integrációs válság, migráció, xenofóbia, rasszizmus, antiszemitizmus) különböző globális, lokális, szociális és interetnikus krízisek összességeként értelmezhetők. Ezért a modul az ezek hátterében álló történeti események, demográfiai és gazdasági folyamatok, kulturális trendek megismerésére és modellezésére fókuszál.

A „Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19-20. században – Atrocitások, pogromok, tömeggyilkosságok, népirtások (Digitális Konfliktus Adatbázis)” című modul multi- és interdiszciplináris megközelítést alkalmaz. Több tudományterület (történettudomány, szociológia, demográfia, kisebbségszociológia stb.) ismereteit, adatait, és megközelítéseit integrálva alkalmas a különböző (társadalmi, gazdasági, etnikai) konfliktusok elkülönülő adatrétegeinek komplex prezentációjára. A modul összetett, tematikus adatbázisokból összeálló tartalom- és tudásmenedzsment rendszer, amely a magyar társadalmat ma is erősen sújtó konfliktusok társadalomtörténeti előzményeit integrálja települési/közösségi, valamint nemzetközi szinten vizsgálja a 20. század hasonló jelenségeit Európában és a nagyvilágban.

Kifejlesztésénél két alapvető kompetencia fejlesztését céloztuk meg. Az egyik kompetencia az informatikai alkalmazások készségszintű használata (pl. digitális adatbázisok használata, a térinformatikai reprezentációk értelmezése). A másik, a 19-20. századi nemzeti, etnikai, vallási, faji stb. csoportok közötti, erőszakos konfliktustípusok (pl. atrocitások, pogromok, etnikai tisztogatások, tömeggyilkosságok) hazai és nemzetközi relációinak mélyebb megismerése, a kategoriális identitásokat involváló viszonyok feltárása, az egykori konfliktuspotenciálok azonosítása. Ezek összességében hozzájárulhatnak a jelenlegi társadalmi konfliktusok természetének jobb megértéséhez és a feszültségek előrejelzéséhez. A két kompetencia adta előnyök és a multidiszciplináris megközelítés együttes kihasználására építő modul használata során a hallgató egyre többet tud meg a modern magyar történelemről, a Magyarországon élő különböző kisebbségi csoportok (szerb, román, zsidó, roma) közötti etnikai konfliktusokról, és más csoportközi viszonyok szociológiai és szociálpszichológiai összetevőiről.

Az elméleti tudás, a rendelkezésre álló adatok és információk, valamint az informatikai alkalmazások használata együttesen hozza létre azt a tudást, amelynek birtokában a hallgató képessé válik az önálló elemzésre és saját a narratívák kialakítására. A modul készségszintű alkalmazása növeli a hallgatói önállóságot, kiaknázza a kreativitásban rejlő lehetőségeket, és növeli a tanulás hatékonyságát. A használat során folyamatosan biztosított a gyakorlat adta tudás elsajátításának lehetősége, a team-work, a wiki-tudás, az egyenrangú tanár-diák viszony megtapasztalása, ahol nem a hierarchikus pozíció, hanem az éppen felmerülő probléma megoldására mutatott képesség adja meg az adott viszonyban betöltött hely értékét.

A modul, a hozzá kapcsolódó képzések és a kombinált fejlesztése során létrejövő tartalmak egyaránt jelentős hozzáadott értéket jelentenek a már meglévő társadalomtudományi irányultságú mesterképzésekhez, illetve az informatikai oktatáshoz. A társadalomismereti és szociológiai alapképzésben a modul egyes elemeinek használata lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy felkészülhessenek az alapképzést követően választott, a társadalomtudomány valamely ágára specializálódott mesterszakra. Egyúttal a tartalmak segítségével a hallgató megtervezheti önálló kutatási projektjét, terepmunkáját is. Az IKT ismeretek, az adatbázisok adta önálló elemzési lehetőségek, az internet alapú kommunikáció és munkaszervezés, a társadalmi konfliktusok valós adatokra építő modelljeinek megismerése a mesterszakok adta tudást új pályára állítják. Az informatikai mesterképzések szemszögéből nézve a társadalmi szempontok tudomásul vétele, az emberi vonatkozások megismerése hozzájárulhat ahhoz, hogy a leendő informatikai fejlesztők közelebb kerüljenek a felhasználókhoz.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A modul leckéi, tárgyi feltételek

Leckék

  1. Bevezető
  2. Antiszemita atrocitások az 1848-1849-as forradalom és szabadságharc időszakában
  3. Etnikai polgárháború Erdélyben 1848-1849-ben
  4. Etnikai konfliktusok és a magyar-szerb háború 1848-1849-ben
  5. Antiszemita pogromok, zsidóellenes zavargások: vidék 1881-1884
  6. Zsidóellenes vérvádak, gyermekrablási, gyilkossági és kannibalizmusvádak: a vidéki Magyarország 1882-1948
  7. Etnikai konfliktusok: Erdély 1918-1919
  8. A vörösterror vidéken
  9. Fehérterror és lakossági pogromhullám vidéken 1919-1921
  10. Fehérterror Budapesten 1919-1922
  11. Erdély, 1940: magyar atrocitások románok és zsidók ellen
  12. A zsidók deportálása Kárpátaljáról - 1941
  13. A délvidéki bevonulás: magyar atrocitások a szerb és zsidó lakosság ellen – 1941
  14. A délvidéki razzia: magyar atrocitások a szerb és zsidó lakosság ellen – 1942
  15. Erdély, 1944 ősze: román atrocitások a magyarok ellen
  16. Erdély, 1944 ősze: magyar atrocitások románok és zsidók ellen
  17. Tömeggyilkosságok a vidéki Magyarországon és a nyugati határszélen - 1944. október - 1945. március
  18. A bosszú: a jugoszláv kommunista partizánok magyarellenes atrocitásai a Délvidéken - 1944-1945
  19. Nyilas terror Budapesten 1944-1945
  20. A gross-roseni koncentrációs tábor
  21. A ravensbrücki női koncentrációs tábor
  22. Népirtás után: zsidóellenes atrocitások Budapesten és vidéken 1945-1949
  23. 1956: sortüzek és lincselések vidéken
  24. 1956: sortüzek és lincselések Budapesten
  25. Enciklopédia
  26. Statisztikák
  27. Filmek
  28. Portrék (képgaléria)
  29. Zsidó vallás (képgaléria)
  30. Magyar zsidóság (képgaléria)
  31. Konfliktustérképek (képgaléria)
  32. Dokumentumtár (képgaléria)

Tárgyi feltételek

Vissza a tartalomjegyzékhez

A modul irodalomjegyzéke

Ajánlott irodalom

A modulhoz kapcsolódó tematikus bibliográfia és források jegyzéke.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kulcsszavak

Digitális konfliktus adatbázis

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag következő oldalára (V)
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.