Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19-20. században – Atrocitások, pogromok, tömeggyilkosságok, népirtások (Digitális Konfliktus Adatbázis) / Erdély, 1944 ősze: magyar atrocitások románok és zsidók ellen

Erdély, 1944 ősze: magyar atrocitások románok és zsidók ellen

A Vörös Hadsereg nagy nyári offenzívája, majd az 1944. augusztus 23-án történt román átállás következtében Erdély területe hadszíntérré vált. A még aznap éjjel kiadott királyi hadparancs értelmében a román hadsereg támadást indított az Észak-Erdélyben állomásozó magyar és német erők ellen.[1] Mindkét államban újrakezdődtek illetve felerősödtek a magyar illetve román kisebbség elleni akciók. Tömeges letartóztatásokra került sor, különösen Dél-Erdélyben, ahol az átállást követő napokban százszámra internálták a magyar kisebbség egyházi és világi vezetőit a nagyhalmágyi és más táborokba.[2] A front mögött mindkét oldalon súlyos incidensek történtek a polgári lakosság ellen.

Magyar offenzíva Dél-Erdély ellen

A honvédség 1944. szeptember 5-én offenzívát indított Dél-Erdély ellen, hogy kedvezőbb frontszakaszon vehesse fel a küzdelmet az előrenyomuló szovjet-román erőkkel. A támadás a többszörös túlerővel szemben néhány napon belül elakadt. A magyaroknak azonban rövid időre sikerült birtokba venniük Torda és Arad városokat.[3]

A magyar hatóságok által elkövetett atrocitások

Tordán Bethlen Béla kormánybiztos preventív intézkedésekkel és személyes fellépéssel megakadályozta a románok és zsidók elleni önkényeskedéseket. A helyi népi németek vezetője, Krausz Károly zsidóellenes rendelkezéseket vezetett be, és Bethlen önéletírása szerint a deportálást is előkészítették, de ezt a kormánybiztos megtiltotta. [4] Aradon a városparancsnok, Heszlényi József altábornagy szeptember 14-én plakátokon felhívta a város zsidó származású lakosait a sárga csillag viselésére, és kijelölték a tervezett gettó területét, de további intézkedésekre az alig egy hetes magyar uralom alatt már nem kerülhetett sor.[5] Néhány zsidó értelmiségit letartóztattak. Őket a városi sportpályán lőtték agyon.[6]

1944-ben a polgári lakosság elleni jelentősebb magyar leszámolások a honvédség visszavonulásakor kezdődtek, közvetlenül a front mögötti területeken. A tettesek a harcoló alakulatok és a reguláris rendvédelem tagjai voltak. A civil önkéntesek aktivitása jóval csekélyebb volt, mint 1940-ben, ebben bizonyára az is közrejátszott, hogy maroknyi fanatikust leszámítva a helyiek reális lehetőségként számoltak a tartós román és szovjet megszállással. A kegyetlenkedések kiváltó okai (a mélyen gyökerező és a propaganda által folyamatosan fűtött általános kisebbségellenes attitűdök mellett) minden bizonnyal a küszöbön álló szovjet invázióval kapcsolatos (megalapozott) félelmek, a kilátástalan helyzetben küzdő és rosszul felszerelt hadsereg kollektív frusztrációja, valamint a keleti front harcaira általánosságban jellemző barbár hadviselés voltak. Nagysármáson magyar katonák és csendőrök elhurcolták, kirabolták és a falutól 8-10 kilométernyire kivégezték a falu teljes zsidó lakosságát. A 126 áldozat többsége nő, idős vagy gyermek volt. A Tordánál zajló súlyos ütközet „melléktermékeként” két helyszínen közel negyven menekülő román civilt öltek meg. További gyilkosságok történtek a visszavonulás során, például a Visó-völgyi Majszinban október 14-én, ahol a honvédek román munkaszolgálatosokat gyilkoltak le.

1944. október 25-re a szovjet Vörös Hadsereg és a román királyi haderő Erdély egész területét megszállta. Eljött a bosszú ideje.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Bibliográfia

Balogh 1978

Balogh Edgár: Szolgálatban. Emlékirat, 1935–1944. Bukarest, Kriterion, 1978. p. 166.

Balogh 2004

Balogh Júlia: Ha ismerik a tényeket, másképp döntenek? In Hitel, 17. évf. 11. sz. 2004.

http://www.hitelfolyoirat.hu/arch/0412/nemzet.html

Bár-On–Herskovits 1971

Micháél Bár-On–Benjámin Herskovits, szerk.: Szamosújvár, Iklód és környéke mártírjainak emlékére. Szamosújvár, Iklód és Környékéröl elszármazottak egyesülete, Tel-Aviv, 1971.

Bárdi-Wéber 1998

Bárdi Nándor – Wéber Péter: Kisebbségben és többségben: Iuliu Maniu nézőpontjai. In Limes, 34. sz. 1998., 243-256. o.

Benkő 2002

Benkő Levente: Magyar nemzetiségpolitika Észak–Erdélyben 1940–44. Pro Minoritate, 2002. ősz, 7–41. o.

Benkő 2011

Benkő Levente: Szárazajta. Második, bővített kiadás, Barót, Tortoma, 2011.

Bethlen 1989

Bethlen Béla: Észak-Erdély kormánybiztosa voltam. Budapest, Zrínyi, 1989.

Bucur, Maria, Treznea. Trauma, nationalism and the memory of World War II in Romania, Rethinking History, Volume 6, Number 1, April 1, 2002

Carp 1945

Matatias Carp, Sărmaş: Una din cele mai oribile crime fasciste. Bucuresti, Socec, 1945

Csatáry 1968

Csatáry Dániel: Forgószélben. Magyar-román viszony 1940-1945. Budapest, Akadémiai, 1968.

Erdélyi 2004

Erdélyi Lajos: Sármás, Arad, 1944 szeptember. In Múlt és Jövő, 2004. 4. sz. 34-41. o.

Fehér könyv

Gál Mária-Gajdos Balogh Attila-Imreh Ferenc, szerk.: Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról. Kolozsvár, n.p., 1998.

http://www.hungarianhistory.com/lib/feher/feher.pdf

Ferences 1994

Ferenczes István: Székely apokalipszis. Csíkszereda, Kájoni, 1994.

Illésfalvi 2004

Illésfalvi Péter: „Édes Erdély itt vagyunk...” Az erdélyi bevonulás során történt atrocitásokról. Pro Minoritate, 2004. tavasz, 58–77.

Illésfalvi 2005

Illésfalvi Péter: A román–magyar kapcsolatok katonai vonatkozásai 1940–1944 között. In Háború, hadsereg, összeomlás Magyarország katonai részvétele és szerepe a második világháborúban. Szerk. Markó György, Zrínyi, Budapest, 2005. 93–103.

Illésfalvi-Szabó-Számvéber 2010

Illésfalvi Péter-Szabó Péter-Számvéber Norbert Erdély a hadak útján, 1940-1944. 3. kiadás. [Nagykovácsi], Puedlo, [2010].

Illyés 1976

Illyés Elemér: Erdély változása. München, 1976.

OGYK 539.449

Hámori 2006

Hámori Péter: Határváltás és emlékezet szatmári és máramarosi interjúk alapján, Észak Erdély 1940–1944-ben. In Az emlékezet konstrukciói. Példák a 19–20. századi magyar és közép-európai történelemből. Szerk.: Czoch Gábor – Fedinec Csilla. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2006. 209–218. o.

Kosztin: Chronicle of Cruelties

Kosztin, Árpád: Chronicle of Cruelties: Romanian Mistreatment of the Hungarian Minority in Transylvania.

Kosztin 1998

Kosztin, Árpád: Magyarellenes román kegyetlenkedések Erdélyben. Budapest, Bíró Family, 1998.

Kovács 1947

Kovács György: Békülő Erdély. Bukarest, Valóság, 1947.

L. Balogh 1999

L. Balogh Béni: Az erdélyi magyar menekültkérdés 1939–1944 között. In Regio, 1999/3–4. 243–265.

L. Balogh 1996

L. Balogh Béni: A román–magyar viszony és a kisebbségi kérdés 1940 őszén. In Limes, 1996/3. 79–92.

L. Balogh 2006

L. Balogh Béni: Az idegháború kezdete. Magyar-román tárgyalások 1940 őszén. In Bárdi Nándor-Szarka László, szerk.: Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006, 101-120. o.

Lipcsey

Lipcsey Ildikó: Románia és Erdély a XX: században.

Muhi-Váradi 2006

Muhi Csilla-Váradi Lajos, szerk.: „A múltat be kell vallani…”: Szatmár egyházmegye papjainak visszaemlékezései a második világháború helyi eseményeire és más háborús dokumentumok. Szatmárnémeti, 2006.

Nagy 1974

Nagy István: Szemben az árral. Önéletrajzi regény, 1935–1944. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974.

Nagy-Vince 2006

Nagy Mihály Zoltán–Vincze Gábor: Autonomisták és centristák. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület-Pro Print, 2006.

Ravasz 2002

Ravasz István: Erdély ismét hadszíntér 1944. Budapest, Petit Real, 2002.

Réti György: Az erdélyi atrocitásokról a második bécsi döntés után. Mozgó Világ, 1991. 2. sz. 35-40. o.

Romsics 2012

Romsics Ignác: Magyar sorsfordulók 1920-1989. Budapest, Osiris, 2012.

Sárándi 2006

Sárándi Tamás: Észak-Erdély 1940–1944 közötti története a román történetírásban. In Limes, 2006/2. 131-137.

Sebestyén-Szabó 2008

Sebestyén Elemér–Szabó Péter: Észak Erdély és Székelyföld magyar katonai közigazgatás alatt (1940 szeptember–november). In Századok, 2008/6. 1383–1420. o.

Simon 1995

Simon Zsuzsa: Erdély köz– és szakigazgatása a második bécsi döntés után. In Regio, 1995/4. sz. 60–82. o.

Szilágyi 2011

Szilágyi Aladár: Csodavárástól csodateremtésig. Nagyvárad, Riport, 2011.

Tilkovszky 1967

Tilkovszky Lóránt: Revízió és nemzetiségpolitika Magyarországon, 1938-1941. Budapest, Akadémiai, 1967.

Udvardy kronológia

Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006. http://udvardy.adatbank.transindex.ro/

Ungváry 2004

Ungváry Krisztián: Félrevarrt szálak. In: Beszélő, 2004. október (IX. évf. 10. sz.) 56-59. o.

Ungváry 2005

Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban. Budapest, Osiris, 2005.

Vekov 2004

Vekov Károly: A gróf emigrált, az író otthon maradt. Wass Albert igazsága. Budapest, Szabad tér–Czegei Wass Foundation, 2004.

http://franka-egom.ofm.hu/wass_albert_evfordulo/tanulmanyok/vekov_karoly.htm

Vincze kronológia

Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989

http://vincze.adatbank.transindex.ro/

Levéltári és egyéb források

Kolozsvári Népbíróság iratai, 1946

USHMM Romanian Information Service (Arhiva Serviciului Román de Informare – ASRI), Dosar 40022, vol. 1.

MOL Küm Békeelőkészítő Osztály ir. XIX-J–1-a

MOL Külügyminisztérium TÜK-iratok, Románia, XIX-J-1-j

MOL, K. 64–1940–27/a

HBML XXV.1. Népbírósági ir.

Küm TÜK Románia

http://adatbank.transindex.ro/belso.php?alk=66&k=5

Román szakirodalom:

Andreea Andreescu–Lucian Nastasă–Andrea Varga (szerk.): Minorităţi etno-culturale. Mărturii documentare. Maghiarii din România. 1945–1955. Kolozsvár, 2002.

Nicolae Balint: Masacrele de la Sărmaşu şi Luduş. In Ziarul de Mure?, 2005. február 28.

Nicolae Balint: Crima colectiva cu autori cunoscuti, Gazeta de Maramureş, 11 Februarie , 2008. http://www.gazetademaramures.ro/crima-colectiva-cu-autori-cunoscuti-7076

Vasile T. Ciubăncan – Maria I. Ganea – Ion V. Ránca: Drumul holocaustului. Calvarul evreilor din Nord-Vestul Transilvaniei sub ocupaţia Ungariei. 5. IX. 1940 – 25. X. 1944. Cluj-Napoca, Ed. Ciubăncan, 1995.

Gheorghe Coman, Pe urmele eroilor de la Moisei, Editura Limes, Cluj, 2000.

Daniel Man: Masacrele din Transilvania de Nord - 69 de ani de la prima jertfă de sânge a bihorenilor. In Cri?ana, 2009. 09.14.

Mar?ian Niciu; Mihai Racovi?an; Ioan ?epelea; Vasile Lechin?ean; Vasile Ciubăncan; Liviu ?îrău. „Istoria României. Transilvania, Volumul II-Capitolul VII. Transilvania în cel de-al II-lea Război Mondial. Cluj-Napoca, Edit. 'George Bari?iu', 1997, pp.1395-1642.

Petre Ţurlea: Ip şi Trăznea. Atrocităţi maghiare şi acţiune diplomatică românească.

Studii şi documente. Bucureşti, Editura Enciclopedică, 1996.

Gheorghe I. Bodea – Vasile T. Suciu – Ilie I Puşcaş: Administraţia militară horthystă în nord-vestul României. Cluj-Napoca, Editura Dacia, 1988.

Mihai Fătu: Biserica românească din nord-vestul ţării sub ocupaţia horthystă. 1940–1944. Bucureşti, Editura Institutului Biblic şi de Misiune al B.O.R., 1985.

Mihai Fătu – Mircea Muşat, eds.,Teroarea horthysto-fascistă în nord-vestul României, septembrie 1940 – octombrie 1944. Bucuresti, Editura Politică, 1985.

Radu Theodoru, Urmaşii lui Atilla. Bucureşti, Editura Miracol, 1999.

Ioan Corneanu – Vasile Moiş: Intoleranţă şi crimă. Golgota sătmăreană (1940–1944). Satu Mare, Editura Solstiţiu, 2003.

Cornel Grad – Constantin I. Stan – Doru E. Gorun: Evacuarea teritoriilor cedate în vara anului 1940. In Acta Musei Porolisensis, 1995. ?

Alesandru Duţu: Calvarul românilor din Ardealul răpit. Dosarele Istoriei, 1999. 11. sz.

Gabriel Ţepelea: Lupta refugiaţilor din Transilvania de Nord împotriva Diktatului de la Viena. In Acta Musei Napocensis, 1995. 2. sz. ?

Grad, Cornel: Patru ani de eforturi pentru eliminarea şi anularea consecinţelor

Diktatului de la Viena (1940–1944). In Acta Musei Porolisensis, 1996. ?

Ioan Scurtu, Theodora Stănescu-Stanciu, Georgiana Margareta Scurtu, Istoria Românilor între anii 1918–1940.

Antonie Plămădeală: Biserica şi dictatul de la Viena. In Acta Musei Napocensis, 1966.

Ioan Silviu Nistor: Transilvania de nord de la administrarea militară ungară, la administrarea militară rusă. In Maramureş, vatră de istorie milenară. 1996.

Egyéb források:

http://cersipamantromanesc.wordpress.com/tag/dictatul-de-la-viena

http://ro.wikipedia.org/wiki/Masacre_%C3%AEn_Transilvania_de_Nord,_1940-1944

Lábjegyzetek

[1] Ravasz 2002, 13-15. o.

[2] Vincze kronológia

[3] A hadműveletek részletes leírását lásd: Illésfalvi-Szabó-Számvéber 2010, 88-117. o.

[4] Bethlen 1989, 163-164. o.

[5] Vincze kronológia, Az intézkedések a magyar katonai vezetők önálló akciójának tekinthetők. Valószínű, hogy budapesti politikai utasítás vagy német nyomás nem játszott szerepet a döntésekben. Az ekkor a városban tartózkodó és a népi németek evakuálását koordináló Adolf Eichmann az aradi zsidókkal kapcsolatos feladatot nem kapott. Erdélyi 2004, 38. o.

[6] Erdélyi 2004, 39-40. o.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.