Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Információs társadalom 2.0 / Üzleti intelligencia

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Adatbányászat dióhéjban

11. Üzleti intelligencia

11.1. Adat és intelligencia

A rögzült, visszakereshető, rendszerezhető információ adat, mely lehetőséget nyújt arra, hogy elképzeléseket alakítsunk ki a létezés tényleges és valószínű állapotairól, folyamatairól, s ezáltal megismerjük az igazságot. Az adat az igazság megismeréséhez vezető út első lépése. Az adat a létezés állapota, mely a létben áll. Heidegger joggal veti fel, hogy a létben álló létezőben sok minden van, amin az ember nem képes úrrá lenni, hiszen az ember maga a lét. A megismerés szükségképpen korlátos. Az ismert mindig hozzávetőleges, a bizonytalan mindig ott kísért a bizonyosságban. Az igazság nyitott hely, mely a létező felöl elgondolva létezőbb, mint a létező. Heidegger szerint a nyílt helyet nem a létezők fogják körül, hanem a hely adja meg az értelmét az összes létezőnek, a Semmi felől tekintve rájuk. Az igazság a Semmi felől nézve mutatja meg magát, de mindig jöhet egy másik létező, melyben az igazság másként mutatkozik. Minden létezőt, melyet az adatok utunkba hoznak, a megismerhetőségnek ez a furcsa ellentmondásossága jellemez, amennyiben sosem mutatja meg magát teljesen (Heidegger 2006).

Adat következésképpen az, amit a megismerő ember adatnak nyilvánít (Z. Karvalics 2008). Minden kommunikációs architektúra egyben adatszabvány is. A digitális korszak megjelenése előtti korszakokban az adatok a már megtörténtekre vonatkoztak, de azoknak is csak egy kis töredékére. Ami megtörtént, annak túlnyomó része azonnal elmúlt. A történettudomány és a régészet feladata, hogy adatforrásként kezelve megkeresse és rekonstruálja a múltat, melynek képe sosem lesz teljes, hiszen az adatok többsége pótolhatatlanul elveszett, megsemmisült.

Adatszerzés és adatgyűjtés természetesen minden korban és minden társadalomban történt, hiszen másként lehetetlen lett volna biztosítani a társadalmi működést, nem lehetett volna fenntartani a társadalmi rendet, s nem lett volna fejlődés. Az adatok azonban igen szűkre szabott területekről származtak, tárolásuk, feldolgozásuk, értelmezésük jelentős információ veszteség árán valósult meg, ami használati értéküket erősen korlátozta. A kommunikációs architektúrák változása révén egyre több és egyre változatosabb adat jött létre és került a társadalom döntéshozóinak látókörébe, s az a törekvés is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az adatok levéltárakba, könyvtárakba kerülve maradjanak meg, s váljanak hozzáférhetővé későbbi korokban élők számára is.

Külön ágát képezte az adatgyűjtésnek a hírszerzés, melynek hatékonyságán a háborúk sikeres megvívása múlt. Az „intelligens szolgálatok” által megszerzett adatok tették lehetővé az ellenség titkainak megfejtését. A szolgálatok azonban nemcsak beszereztek adatokat, hanem félrevezetésként létre is hoztak hamis adatokat, melyek célja az ellenség megtévesztése volt.

A digitális korszakban alapvetően megváltozott az adatok létrejövésének módja. A korábban alkalmazott szisztematikus adatgyűjtést és adatszerzést felváltotta a digitális technológia által folyamatosan keletkező és rögzülő adatok adatbázisokba, adattárházakba terelése (Csepeli, Prazsák 2004). Elkezdődött a korábban analóg úton létrejött adatok digitalizálása is.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.