Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Információs társadalom 2.0 / Új típusú globális kihívások

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Mit tartogat számunkra a jövő és hogyan állhatunk készen rá?

13. Új típusú globális kihívások

13.1. A fejlődés dimenziói

A világ társadalmai feltartóztathatatlanul haladnak előre a hálózatosodás útján, melynek eredményeként a kommunikáció, a közlekedés és az energiaszolgáltatás kulcsfontosságú infrastruktúrái konvergálnak az egyes nemzetgazdaságokban, az egyes nemzetgazdaságokat összefogó régiókban, majd az egész világban. Az intelligens, fenntartható és egymáshoz teljes mértékben kapcsolódó egységes hálózat előnyei megnyilvánulnak a környezetvédelemben, a munkahelyteremtésben, a kutatás-fejlesztésben, a gazdasági növekedésben. Az egységes összekapcsolódás katalizátorként fog működni a magán- és közszférából származó beruházások számára. Az összekapcsolódás könnyebbé teszi a társadalom tagjainak az utazást, a munkavégzést, a vállalkozást, gyorsan és biztonságosan hozzáférhetővé teszi számukra a digitális szolgáltatásokat.

A világ nagy része már ma is elérkezett az „e-készültség” állapotába, ami semmiképpen sem jelenti, hogy már minden ország, s az egyes országokban mindenki azonos mértékben része a globális hálózati társadalomnak. Az Economist c. lap az IBM-mel együttműködve évről évre minősíti a világ 70 országát az „e-készültség” állapota szerint. Ahogy arról korábban már szó volt, a minősítés öt dimenzió vizsgálata alapján működik. Az egyes dimenziók a további fejlődés szempontjából is értelmezhetők.

Az első dimenzió az összekapcsoltság mértéke és a technológiai infrastruktúra állapota. A hálózaton nyújtott szolgáltatások megbízható, kényelmes, gyors és megfizethető elérése az alapja mindannak, amit információs társadalomnak nevezünk. A második dimenzió mutatói az infrastruktúra társadalmi és kulturális környezetéről ad információt. Az infrastruktúra megteremti a használat lehetőségét, melynek valószínűsége az oktatástól, az újításokat befogadni kész kulturális környezettől függ. A további dimenziók mutatói a használat tökéletesedését és biztonságát eredményező módszerek és eljárások szerint vizsgálják az információs társadalom fejlődését. Ide tartozik a jogi szabályozás, a kormányzati politika és vízió valamint a felhasználók alkalmazkodása, felzárkózása az újításokhoz.

Az információs társadalom alapja a széles sávú internet-hozzáférést lehetővé tevő hálózat, melynek elérése fix és mobil hálózatokon keresztül egyaránt lehetséges. A rohamosan bővülő hálózatokhoz való hozzáférés egyre könnyebb. Az Economist Intelligence Unit 2010-es jelentése szerint a megfigyelt 70 országból 49 országban a szélessávú hozzáférés havi ára 2009-ben kevesebb volt mint havi medián jövedelem 2 százaléka. A szélessávú internet eljuttatásának technológiailag legbiztosabb és leghaladottabb eszköze az üvegszál, mely 2009-ben még csak a világban működő szélessávú hálózatok 9 százaléka esetében volt jelent.

Az internet elterjedése, széles körű használata a fenntartható gazdasági növekedés első számú tényezője. Azok a gazdaságok növekednek, amelyek vonzók a befektetők számára, ahol könnyen és gyorsan, elektronikus úton elintézhetők a hivatalos formaságok, biztonságosan zajlanak a pénzügyi tranzakciók.

Hiába a legtökéletesebb hálózat, ha nincs elegendő ember, aki rákapcsolódik és használja. A „másodlagos digitális” egyenlőtlenségek kapcsán már írtunk azokról a vizsgálatokról, amelyek eredményei azt bizonyítják, hogy a digitális technológia adta gazdasági, kulturális, szórakoztató és életminőséget fokozó lehetőségek kihasználása elsősorban a felhasználók értékrendjétől függ (Csepeli, Prazsák, 2010). Az autonómia, az újítási hajlandóság, az egyéni élet egyszeriségének és megismételhetetlenségének tudata kedvez a minőségi internethasználatnak, míg az etatizmus, a tanult tehetetlenség, konformizmus és hagyományőrzés rontja a minőségi internethasználat esélyeit.

A jövő iskolája teljes egészében hálózat által teremtett virtuális helyszín lesz, ahol a tanulók az általános- és középiskolákban valamint az egyetemeken mobil eszközök révén bekapcsolódva sajátítják el a tudást, melynek folyamatos megújítása csak akkor lehetséges, ha folyamatosan ott maradnak a virtuális tantermekben.

Kormányzati feladat lesz a jövőben is, hogy a Rogers-i értelemben vett lemaradók ne maradjanak egyedül, hanem kapjanak meg minden lehetős segítséget arra, hogy ki tudják használni a hálózatra csatlakozás összes előnyeit.

Az információs társadalom jövőjéről gondolkodva az egyik legfontosabb kérdés, hogy az állam alapvető jogként biztosítsa-e az internet-elérést minden polgára számára. Ausztráliában a nagy területen szétszórtan élő kis települések lakói érdekében a kormány meghirdette a Nemzeti Szélessávú Hálózati Kezdeményezést, mely mindenki számára alanyi jogon biztosítja majd a szélessávú internet hozzáférést. Finnországban már van ilyen törvény.

A társadalmi médiát a felhasználók által létrehozott tartalmak éltetik, melyek szabályozására számos kormány szívesen vállalkozna. A kormány, a tartalomszolgáltató cégek, sőt a felhasználó is egyet értenek abban, hogy bizonyos tartalmak (pornográfia, egyéni és kollektív patológiás tartalmak, identitás-sértő karikatúrák, filmek) megjelenése az interneten üldözendő.

Megfelelő jogi szabályozással serkenteni lehet az üzleti és közpolitikai szolgáltatások migrációját az internetre, előnyöket biztosítva mind a szolgáltatók, mind az ügyfelek számára. A jövő a teljes körű áttérés, amire még várni kell. Az Economist Intelligence Unit jelentése szerint a megfigyelt 70 országból csak 27 országban gyakori az interneten keresztül történő vásárlás, s még kisebb (23) azoknak az országoknak a száma, ahol az állampolgárok közül sokan, sok hivatalos ügyet intéznek interneten keresztül.

Ha egy társadalomban az összekapcsoltság szintje magas, a társadalmi-kulturális és jogi környezet az információs társadalom fejlődése számára kedvező, akkor folyamatosan bővülnek és javulnak az infokommunikációs szolgáltatások, egyre nagyobb hatást gyakorolva a társadalom tagjainak jólétére, a gazdasági növekedésre.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.