Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Információs társadalom 2.0 / Internet: a hozzáférés forradalma

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Az Internet az emberek közötti kommunikáció új platformja, mely mindent radikálisan megváltoztat a társadalomban. A változások jelentőségének megértése érdekében érdemes szemügyre venni, hogy mi az, ami az emberek közötti kommunikáció korábban ismert módjaihoz képest megváltozik.

Követelmény

A tanuló megismertetése az evolúciós folyamattal, amin keresztül az ember eljutott az Internet használatáig.

1. Az ember és az információ

Az Internet az emberek közötti kommunikáció új platformja, mely mindent radikálisan megváltoztat a társadalomban. A változások jelentőségének megértése érdekében érdemes szemügyre venni, hogy mi az, ami az emberek közötti kommunikáció korábban ismert módjaihoz képest megváltozik.

1.1. Az ember és az információ

Az ember tere a fizikai-biológiai valóság, mely azonban létének csak szükséges, de nem elégséges feltétele. Az állatok a fizikai-biológiai valóságban élnek, melyen kívül nincs más, ami éltethetné, motiválhatná őket. Az információ az állatok életben maradása szempontjából is létfontosságú, az egyes fajokhoz tartozó állati egyedeknek azonban nincs alternatívájuk annak meghatározásában, hogy mi információ számukra, se mi nem az. Az egyes állatfajokhoz tartozó egyedek mindegyikében fajspecifikus genetikai program határozza meg a faj túlélése szempontjából kritikus fontosságúnak minősülő információk felismerését és átadását. Ami kívül van ezen, azt az állat képtelen információként feldolgozni és átadni.

Legismertebb példa a méhek „tánca”. Ez a „tánc” a dolgozó méhek egyedeinek jellegzetes kommunikatív viselkedése, miáltal közlik egymással a virágpor lelőhelyek távolságát és irányát. Ezen kívül a méhek más információk közlésére nem képesek. Nem teszik szóvá, hogy a herék miért nem dolgoznak, s nem szőnek összeesküvést a királynő ellen sem.

A méhek tánca című videó megtekintése,letöltése
A film néhány jellemző képkockája
A film néhány jellemző képkockája

Tartalom:Angol nyelvű videó, amely a méhek táncának megértésébe nyújt betekintést.

A videó hossza: 7 perc 29 mp.

Az emberhez evolúciósan legközelebb álló főemlősök gondos munkával megtaníthatók elemi szükségleteik kifejezésére szolgáló jelzésekre, de jelkészletük szűkös marad, s amit az egyedek megtanulnak, velük együtt múlik el, mivel a tanultakat nem tudják áthagyományozni utódaikra.

Az ember számára minden információforrás lehet, ami a világban csak van. Sőt, hogy mi van, s mi nincs a világban, azt is az ember maga szabja meg. De nem egyedül. Az ember agya evolúciósan magán viseli az emberré válás körülményeit, amikor is az egyes egyedek túlélésének záloga az volt, hogy szemmel lehetett tartani mindenki mást, akik bajban segítőtársként szóba jöhettek. Az együtt maradás lényegi feltétele tehát egymás folyamatos szemmel tartása, nyomon követése volt, s ez Robin Dunbar antropológus kutatása szerint olyan csoportokban volt lehetséges, melyek létszáma nem haladta meg a százötvenet. Az emberi agy információk feldolgozására és továbbítására alkalmas része, a neocortex a túlélés csoportos együttélés feltételeinek megfelelően fejlődött ki. A fejlődés ráadásul két egymástól jelentősen különböző szakaszban ment és megy ma is végbe. Az első szakaszban a méhen belüli fejlődés megy végbe, a másik szakaszra a születést követően kerül sor. A második szakaszban a fej, s benne a neocortex jelentősen megnő. Az emberhez legközelebb álló főemlősök esetében a fej születéskori és felnőttkori mérete között nincs akkora különbség, mint a csecsemő és a felnőtt ember fejmérete esetében.

Az ember „szociális agya” teszi lehetővé az egymás iránt tanúsított tudatos figyelmet, ami megjelenik az intencionalitásban és az utánzásban. Mindkettő feltételezi a társas információ pontos kifejezését és felfogását. A „szociális agy révén” átláthatóvá és követhetővé vált társas térben megjelentek a szabályok, melyek előre láthatóvá, tervezhetővé tették az együttlétet, s egyben a jelek leválást is lehetővé tették az ingerhelyzetről.

Az ingerhelyzethez kötött testi jelekről leváltak az önkényes jelentésekkel ellátható hangi jelek, s ezáltal megjelent a nyelv.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.