Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Információs társadalom 2.0 / A digitális ember: az értékrend változásai

3. A digitális ember: az értékrend változásai

3.1. Internethasználat Európában

Az internet működése a korszerű műszaki és matematikai képzettséget nélkülöző ember számára teljességgel átláthatatlan és érthetetlen. Az átláthatatlanság, érthetetlenség és idegenség már a számítógépekkel való kapcsolat kialakítását is megnehezítette. Mindkét esetben tovább nehezíti a helyzetet, hogy a technológia folyamatosan változik, s a megtanult ismeretek, kialakított készségek folyamatosan elavulnak. Sokan úgy érzik, hogy az idő az elviselhetetlenségig felgyorsult, s rá sem néznek az egyre intelligensebb eszközökre, melyek révén ráléphetnének a világhálóra.

Mások vállalják a kihívást, s kipróbálják az online létet, mely sok szempontból az ellentéte mindannak, amit az offline élet jelent. A European Social Survey keretében kétévente megkérdezik az egyes európai országok lakóit arról, hogy interneteznek-e vagy sem, s ha igen, akkor milyen rendszerességgel. A kérdést a következőképpen fogalmazták meg:

„Milyen gyakran használja az internetet, a világhálót vagy az e-mailt –otthon, a munkahelyén, vagy más helyen- magáncélra?”

A válaszokat egy nyolcfokú skála segítségével kérték a megkérdezettektől, ahol a 0 azt jelentette, hogy „nincs hozzáférésem”, a 7 pedig azt, hogy „napi rendszerességgel használom az internetet magán célra”.

Az táblázaton látható, hogy 2002 és 2010 között az ESS felmérésében résztvevő valamennyi európai országban jelentősen megnőtt az internethasználat mértéke. A függőleges oszlopon látható számok azt jelentik, hogy minél nagyobb a szám, annál gyakoribb az internethasználat. A mindennapos internethasználatot jelentő 7-es számot egyik ország esetében sem érik el az oszlopok. Az internethasználat gyakorisága szempontjából értékelhető szám a 4-es, mely havi többszörös internethasználatot jelent. Ezt az értékét 2002-ben csak Norvégia, Hollandia, Svédország, Dánia, Finnország és Svájc közelíti meg. Figyelembe kell persze vennünk, hogy ezek az értékek átlagok, melyekben benne van a 0 is, ami azt jelenti, hogy „sohasem”.

Nyolc év múlva valamennyi európai országban jelentősen megnőtt az internethasználat mértéke, de az egyes országok közötti rangsor majdhogynem változatlan maradt. A folyamat megállíthatatlan, s nincs okunk feltételezni, hogy Európa lakói között az évtized közepére abszolút kisebbséget fognak képezni azok, akiket sem a munkájuk, sem az életmódjuk nem visz rá arra, hogy rálépjenek a világhálóra.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.