Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19-20. században – Konfliktustérképek (Integrált Térinformatikai Rendszer) / Zsidók ellen elkövetett tömeggyilkosságok vidéken 1944-1945

Zsidók ellen elkövetett tömeggyilkosságok vidéken 1944-1945

Általános ismertető

A tananyag a második világháború utolsó hónapjaiban a zsidók ellen vidéken elkövetett fontosabb tömeggyilkosságokat mutatja be. Az erőszakhullámra 1944 októbere és 1945 tavasza között, szinte kivétel nélkül az október 15-i nyilaspuccsot követően került sor. A mintegy kéttucatnyi mészárlást magyar nyilasok és csendőrök, illetve különböző német náci erőszakszervezetek (SS, SA, Volkssturm, Hitlerjugend) tagjai, vagy civil lakosok követték el. Az eseményekre mai földrajzi fogalmaink szerint néhány (kelet-magyarországi és horvátországi) kivételtől eltekintve Nyugat-Magyarországon, illetve az osztrák-magyar határ közelében került sor.

A magyarországi holokauszt utolsó időszakában elkövetett tömeggyilkosságok során egyes esetekben több tucat, vagy akár több száz üldözöttet lőttek agyon a Vörös Hadsereg elől menekülő német és magyar nácik. Az áldozatok gyakran a magyar honvédség kötelékébe tartozó munkaszolgálatosok. Más esetekben a munkaszolgálatosok és a Szálasi-kormány parancsára nyugat felé meginduló halálmenetek (zömmel Budapestről elhurcolt) résztvevői a nyugati határ menti magyar településeken (Sopron, Balf, Nagycenk, Kőszeg stb.), illetve a Burgenlandban (Siegendorf, Schattendorf, Rechnitz) felállított kényszermunkatáborokban haltak meg az éhezés, a betegségek, valamint a brutális bánásmód következtében. Az áldozatok száma összességében jóval meghaladta a tízezer főt.

A digitális tananyag a mészárlássorozat hátterében álló katonai, politikai, ideológiai tényezők elemzése mellett részletesen ismerteti mintegy kéttucat konkrét tömeggyilkosságot. A tananyag a hazai levéltári források és kutatási eredmények, a korszak sajtóanyaga, a legfrissebb magyar és idegen nyelvű szakirodalom és a kutatások, valamint számtalan túlélő visszaemlékezései alapján vizsgálja a jelenséget. Az egyes, ad hoc jellegű incidenseken, valamint megtorló akciókon kívül bemutatja az orosz csapatok megállítása érdekében Hitler parancsára kiépített Südostwall elnevezésű védelmi vonal táboraiban elkövetett bűncselekményeket, atrocitásokat.

A digitális tananyag egyes elemei, különböző formában elérhetők a konfliktuskutato.hu honlapon elhelyezett „Konfliktustérképek” elnevezésű Integrált Térinformatikai Rendszerben (ITR), valamint az „Atrocitások, pogromok, tömeggyilkosságok, népirtások” című Digitális Konfliktus Adatbázisban (DKA.) A használat során az oktatókat, kutatókat, hallgatókat kiterjedt menürendszer, keresőmotorok, linkek és címkefelhő segíti. Az anyag feldolgozását az interaktív térkép, képanyag, dokumentáció, kontextualizálását pedig kapcsolódó tartalmak (videók, tematikus képgalériák és adatbázisok stb.) segítik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ITR-ben

A tematika az Integrált Térinformatikai Rendszerben az ország 1944-es területét ábrázoló interaktív térképként jelenik meg. A felület több fázisban kicsinyíthető és nagyítható. Az térkép az akkori jugoszláv határtól az Ostmarkig (ma: Ausztria) jeleníti meg azokat a helyszíneket, ahol a holokauszt utolsó időszakában jelentősebb zsidóellenes tömeggyilkosságra került sor. Az adott helyszín egyenként, aktivizálható adatpontként jelennek meg. Az egyes adatpontok a geográfiai diszlokáció mellett az ott lezajlott erőszakos incidens rövid történetét, főbb jellemzőinek ismertetését, illetve kapcsolódó fotót, vagy dokumentációt tartalmazzák.

A térképen megjelenített események és információk idővonal formájában is elérhetők.

Az ITR főmenüjét DKA link kapcsolja össze a Digitális Konfliktus Adatbázissal.

Innen, illetve valamennyi adatpont tartalmának végén linkek révén egyaránt elérhető egy (a Digitális Konfliktus Adatbázis „Háttér” menüpontjában lévő) összefoglaló tematikus háttéranyag és bibliográfia, valamint az egyes zsidóellenes támadásokat ismertető esetlista.

Térkép

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Zsidók ellen elkövetett tömeggyilkosságok vidéken 1944-1945   (Térkép képernyőképe)map_194445_zsidoellenes_full.jpgZsidók ellen elkövetett tömeggyilkosságok vidéken 1944-1945 (Térkép képernyőképe)
Fontos

A fenti térkép interaktív formában elérhető az ITR rendszerben.

Az egyes adatpontokra kattintva az egyes elemekről részletes információt is megtudhatunk.

Idővonal (interaktív animáció)

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Zsidók ellen elkövetett tömeggyilkosságok vidéken 1944-1945 (Idővonal képernyőképe)idovonal_194445_zsidoellenes_full.jpgZsidók ellen elkövetett tömeggyilkosságok vidéken 1944-1945 (Idővonal képernyőképe)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag a DKA-ban

A Digitális Konfliktus Adatbázis „Háttér” menüpontjában elérhető a magyar és német nácik által elkövetett tömeggyilkosságok elemzése, valamint a téma szakirodalmának bibliográfiája. Az „Enciklopédia” menüpontban megtalálható a mintegy kéttucatnyi, elsősorban nyugat-magyarországi, illetve osztrák településen történtek kronológiai sorrendbe rendezetett listája. Az egyes elemek linkek révén kapcsolódnak az ITR-hez, valamint a vonatkozó tartalmakhoz. A tananyag feldolgozását a Galéria menüpontban elhelyezett tematikus képgaléria, valamint a Dokumentumtárba feltöltött források segítik. További támogatást nyújthatnak a videók, illetve az egyéb, kiegészítő tartalmak (digitális adatbázisok, tanulmányok stb).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.