Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19-20. században – Konfliktustérképek (Integrált Térinformatikai Rendszer) / Zsidóellenes incidensek és atrocitások vidéken 1946-1949

Zsidóellenes incidensek és atrocitások vidéken 1946-1949

Általános ismertető

A tananyag a második világháború és a holokauszt végét követő magyarországi antiszemita erőszakhullám fontosabb, a vidéki Magyarországon sorra kerülő epizódjait mutatja be. Fókuszában az 1946 májusa és 1949 júliusa között lezajlott események állnak. A vizsgálat Budapest kivételével az egész országra kiterjed: Kisvárdától Sopronig, Győrtől Pécsig, Szombathelytől Szegedig. A jelenség kapcsán ismertetett esetek között éppen úgy találunk köztörvényes bűncselekménynek minősülő temetői sírgyalázásokat, mint napokon keresztül tartó, tömeges lakossági részvétel és politikai, hatósági asszisztencia mellett végrehajtott, lincselésbe torkolló antiszemita pogromokat (pl. Miskolc, Kunmadaras), hatóságok elleni támadást, vagy éppen sporteseményen lezajlott botrányt.

A digitális tananyag az erőszakhullám elemzése és ismertetése mellett részletesen feldolgoz mintegy másféltucatnyi zsidóellenes incidenst és atrocitást. Az elemzés során a korszak sajtóanyaga, több hazai levéltár forrásai, a legfrissebb szakirodalom és a kutatások, valamint szemtanúi visszaemlékezések és bírósági periratok alapján vizsgálja a jelenséget. A tananyag tudatosan törekszik a hasonlóságok és különbségek érzékeltetésére. Az ország különböző pontjairól összeszedett, hasonló eseteken keresztül illusztrálja a kegyeletértő, deszakralizáló támadásokat (pl. sírgyalázás, temetői vandalizmus, emlékmű megrongálása), illetve a hatósági visszaélések különböző formáit (diszkrimináció, üldözés), valamint a tömeges erőszak példái (pogrom, lincselés, népítélet). A forrásokra támaszkodva a lehetőségek szerint azonosítja a támadókat, feltárja a tettesek motivációit (személyes bosszú, hisztéria, haszonszerzés), valamint az erőszakot kiváltó vagy felerősítő tényezőket (vérvádas pletyka, politikai hangulatkeltés).

A konfliktuskutato.hu weboldalon a tananyag egyes elemei, különböző formában elérhetők. (Lásd: „Konfliktustérképek” elnevezésű Integrált Térinformatikai Rendszert - ITR, valamint az „Atrocitások, pogromok, tömeggyilkosságok, népirtások” című Digitális Konfliktus Adatbázist - DKA.) Az egyes elemek között a felhasználó kiterjedt menürendszer, keresőmotorok, linkek és címkefelhő segítségével navigál. Az anyag feldolgozását az interaktív térkép, képanyag, dokumentáció, kontextualizálását pedig kapcsolódó tartalmak (tematikus képgalériák és adatbázisok stb.) segítik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ITR-ben

A tematika az Integrált Térinformatikai Rendszerben az ország 1945 utáni területét ábrázoló interaktív térképként jelenik meg. A felület több fázisban kicsinyíthető és nagyítható. Az térkép az akkori jugoszláv határtól a csehszlovákig, az osztráktól a szovjetig jeleníti meg azokat a helyszíneket, ahol 1946-1949 között antiszemita cselekményekre került sor. Az adott helyszín egyenként, aktivizálható adatpontként jelennek meg. A térképen feltárulnak az erőszakhullám földrajzi összefüggései: a zsidóellenes erőszak országos kiterjedésű volt, egyes helyeken az antiszemita agresszió újra és újra megismétlődött a helyi zsidó közösség ellen. Az egyes adatpontok a geográfiai diszlokáció mellett vázolják az ott lezajlott erőszakos incidens rövid történetét, főbb jellemzőinek ismertetését, illetve kapcsolódó fotót, vagy dokumentációt tartalmazzák.

A térképen megjelenített események és információk idővonal formájában is elérhetők.

Az ITR főmenüjét DKA link kapcsolja össze a Digitális Konfliktus Adatbázissal.

Innen, illetve valamennyi adatpont tartalmának végén linkek révén egyaránt elérhető egy (a Digitális Konfliktus Adatbázis „Háttér” menüpontjában lévő) összefoglaló tematikus háttéranyag és bibliográfia, valamint az egyes zsidóellenes támadásokat ismertető esetlista (a DKA „Enciklopédia” menüpontja).

Térkép

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Zsidóellenes incidensek és atrocitások vidéken 1946-1949  (Térkép képernyőképe)map_4649zsidoellenes_full.jpgZsidóellenes incidensek és atrocitások vidéken 1946-1949 (Térkép képernyőképe)
Fontos

A fenti térkép interaktív formában elérhető az ITR rendszerben.

Az egyes adatpontokra kattintva az egyes elemekről részletes információt is megtudhatunk.

Idővonal (interaktív animáció)

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Zsidóellenes incidensek és atrocitások vidéken 1946-1949   (Idővonal képernyőképe)idovonal_4649zsidoellenes_full.jpgZsidóellenes incidensek és atrocitások vidéken 1946-1949 (Idővonal képernyőképe)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag a DKA-ban

A Digitális Konfliktus Adatbázis „Háttér” menüpontjában elérhető az 1946 és 1949 közötti, országos méretű zsidóellenes erőszakhullámot ismertető és feldolgozó elemzés, valamint a téma szakirodalmának bibliográfiája. Az „Enciklopédia” menüpontban megtalálható a mintegy tucatnyi vidéki városban, településen történt zavargások, incidensek kronológiai sorrendbe rendezetett listája. Az egyes elemek linkek révén kapcsolódnak az ITR-hez, valamint a vonatkozó tartalmakhoz. A tananyag feldolgozását a Galéria menüpontban elhelyezett tematikus képgaléria, valamint a Dokumentumtár forrásai segítik. További támogatást nyújthatnak a videók, illetve az egyéb, kiegészítő tartalmak (digitális adatbázisok, tanulmányok stb).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.