Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19-20. században – Konfliktustérképek (Integrált Térinformatikai Rendszer) / A térképen elérhető adatpontok leírásai /Magyar atrocitások románok és zsidók ellen Erdélyben, 1944. szeptember-október

A térképen elérhető adatpontok leírásai

Magyar atrocitások románok és zsidók ellen Erdélyben, 1944. szeptember-október

Édeságy, 1944. szeptember 5-7.

A magyar csapatok szeptember elején elfoglalták Édeságyat. A román lakosokat összegyűjtötték és a Bethlen kastély pincéjébe zárták, ahol a magyar katonák és civil fegyveresek bántalmazták őket. A magyar csapatok átmentek a szomszéd faluba (Mezősámsond?) is, ahol elfogtak egy édeságyi román férfit és agyonlőtték. Rajta kívül még egy embert kivégeztek, egy harmadik pedig (a letartóztatástól való félelmében) felakasztotta magát. A néppbíróság a románellenes akciókért a háború után 20 helyi lakost ítélt el.
Niciu et al. 1997.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mezősámsond, 1944. szeptember 5-7.

A falu az 1944. szeptember 1-jén indított offenzíva során került román kézre.1 A magyar ellentámadást követően bevonuló határvadászok a községben román civileket tartóztattak le, akiket megkínoztak és meggyilkoltak.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Katona, 1944. szeptember

A román átállást követően a helyi magyarokból verbuválódott fegyveresek kifosztották a környező román falvakat. Két nemzetőr agyonlőtt egy 16 éves román fiatalt, két másikat megsebesítettek. A román pap házát feldúlták.
Niciu et al. 1997.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyarózd , 1944. szeptember 8.

A magyar csapatok bevonulása után Sükösdi Sándor magyarózdi pap feljelentése után a katonák elfogtak egy román pásztort és magyar társát. Azzal vádoltak őket, hogy kémkedtek a románok számára. Mindkettőjüket Marosludasra vitték, majd kivégezték.
Forrás: Niciu et al. 1997.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Marosludas , 1944. szeptember 13.

A község határában (más adatok szerint a szomszédos Marosbogáton) magyar (német?) katonák szeptember 13-án 13 (más források szerint 14) zsidó civilt, köztük kilenc nőt végeztek ki, miután kifosztották házaikat. Az incidens során több nőt megerőszakolták.2 Szeptember 21-én helyiek feljelentése nyomán újabb két elrejtőzött zsidót fogtak el és végeztek ki a katonák. A háború után a tettesek kilétét nem sikerült megállapítani, de a kolozsvári népbíróság elítélt két helyi lakost, Szabó Bélát és Bartha Erzsébetet, akiket felelőssé tettek a bűntényért. (Lásd még: Marosbogát, Bogata.)
Forrás: Nicolae Balint: Masacrele de la Sărmaşu şi Luduş. In Ziarul de Mure?, 2005. február 28., Nicolae Balint: Crima colectiva cu autori cunoscuti, Gazeta de Maramureş, 11 Februarie , 2008. http://www.gazetademaramures.ro/crima-colectiva-cu-autori-cunoscuti-7076. Niciu et al. 1997.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nagysármás – Kissármás – Pusztakamarás,, 1944. szeptember 15 (?)

A második bécsi döntés után román területen maradt mezőségi községek az 1944. szeptember 5-én indult offenzíva során kerültek magyar kézre. A helyi zsidó és román lakosság értesült a fenyegető veszélyről és egyesek megpróbáltak elmenekülni. Voltak, akik a román illetve magyar hatóságok megnyugtatása nyomán visszatértek. A katonákkal együtt egy csapat csendőr is érkezett a községbe, akiket szeptember 7-én felváltott egy 120 főt számláló zilahi csendőrszázad, Láncz László vezetésével. A csendőrök a sebtében megszervezett magyar nemzetőrséggel együttműködve a zsidó házakat sárga csillaggal jelölték meg, majd kifosztották a román és zsidó házakat. 1944. szeptember 9-én (11-én) összegyűjtötték az összes zsidó lakost, 126 személyt, akiknek többsége nő, idős vagy gyermek volt. Bezárták őket a Pop Ioan határőr házánál egy fabarakkban létrehozott gettóba. A zsidókat bántalmazták, két lányt megerőszakoltak.
1944. szeptember 15-én (16-án) a 2. magyar páncélos hadosztály katonái és a csendőrök helyi lakosok segítségével szekereken elhurcolták valamennyiüket. A falutól 8-10 kilométernyire, Pusztakamarás község Sóskút nevű határrészén a fiatalabb férfiakkal a dombtetőn tömegsírt ásattak, majd az 52 asszonyt, 31 férfit és 43 gyermeket levetkőztették, kirabolták és a gödrökbe lőtték. Az áldozatok elhantolása, kirablása hajnalig tartott. Ekkor indult vissza Kissármás irányába a rablott holmikkal két teherautó és két személyautó. A holttesteket 1945. február 21-én exhumálták. A munkára a környékbeli magyar falvak lakóit rendelték ki, köztük a tömeggyilkosságban közreműködő nemzetőrök családtagjait, akiket kényszerítettek, hogy nézzék végig a halottak azonosítását.
A sóskúti mészárlás után a csendőrök Láncz százados vezetésével a környék falvaiban kutattak további zsidók után. A razziák során mintegy negyven embert gyűjtöttek össze Kissármáson. Őket is ki akarták végezni, ezt azonban Lánczi felettese, Újházi alezredes megakadályozta. A foglyokat később a román és szovjet csapatok szabadították fel.
A zsidó lakosság kivégzésével egy időben a magyar csapatok letartóztatták a község román elitjének tagjait is, köztük papokat, orvost, ügyvédet, rendőrt és községi elöljárókat. Szeptember 15-én néhány román foglyot szabadon engedtek, de 18 túszt Kolozsvárra, majd Zsibón keresztül Budapestre hurcoltak. Állítólag útközben egyeseket kivégeztek.
Forrás: Matatias Carp: Cartea neagră. Suferinţele Evreilor din Rom?nia 1940-1944. Vol IV. Bucuresti, Dacia Traiana. 1947., Matatias Carp, Sarmas: One of the Most Horrible of Fascist Crimes (Bucharest, 1945, Erdélyi 2004, Nicholas M. Nagy-Talavera, The Anatomy of a Massacre: Sarmas 1944., Niciu et al. 1997.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kötelend, 1944. szeptember 23-24.

A Torda körzetében dúló harcok során 1944. szeptember 24-re virradó éjjel magyar katonák a falu közelében két román civilt végeztek ki, majd a helyszínen elföldelték őket.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Torda/Hărcana ,

Tordától keletre, Câmpia Turzii közelében visszavonuló magyar katonák 18 román civilt, köztük nőket és kisgyermeket mészároltak le, akik a hadműveletek elől menekülve egy híd alatt kerestek menedéket. Egyes népbírósági tanúvallomások szerint a leszámolásban helyi magyar civilek is közreműködtek.
Forrás: Niciu et al. 1997.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Köröstarján, 1944. szeptember 29.

1944. szeptember 29-én a német-magyar csapatok átmenetileg visszafoglalták a községet. Bárdos János honvéd alhadnagy a polgármester segítségével 16 fős polgárőrséget szervezett, akik az éjjeli őrszolgálatot látták el Köröstarjánon és a szomszédos Henkeresen. A civil fegyveresek kivégeztek öt helyi román férfit, valamint négy nőt és két gyermeket.
Forrás: Niciu et al. 1997.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyarlóna, 1944. szeptember 30.

Néhány napig ebben a községben működött egy magyar katonai alakulat parancsnoksága. Miután a román és szovjet erők erős ágyútűz alá vették a falut, a honvédek a polgármester feljelentése alapján letartóztattak négy román lakost. Azzal vádolták őket, hogy jelzéseket adtak az ellenségnek. A foglyokat megkínozták és kettőjüket ki is végezték.
Forrás: Niciu et al. 1997.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mezőbánd, 1944. szeptember

Az 1944. augusztus 23-i román átállást követően a magyar lakosság a határőrséggel együttműködve a helyi románokra támadt. Tucatnyi mezőbándi, marosiéki (és náznánfalvai?) lakost elfogtak, és a határőrség épületében egy pincében leláncolva fogva tartották őket. A felfegyverzett helybeliek és a határőrök román területre betörve kirabolták Mezőgerebenest, a Mezőbándról elmenekült románokat összefogdosták és elhurcolták. Nyolc civilt, köztük két nőt megöltek, sokakat megvertek és megkínoztak. A háború után az atrocitásokban közreműködő civilek és katonák közül 24 embert elítélt a kolozsvári népbíróság. (Lásd még: Marosiék (Mără?e?ti), Mezőgerebenes (Grebeniş), Náznánfalva (Nazna))

Vissza a tartalomjegyzékhez

Romoly, 1944. szeptember

1944 szeptemberében a községbe érkezett magyar katonák, köztük egy helyi lakos megkínoztak és megöltek egy román parasztot, kettőt pedig súlyosan megsebesítettek, mert a rekvirálás elől teheneket akartak elrejteni.
Forrás: Niciu et al. 1997

Vissza a tartalomjegyzékhez

Pusztakamarás, 1944. október 3.

Magyar tábori csendőrök a pusztakamarási erdőben kivégeztek két román katonaszökevényt. (Lásd még: Nagysármás-Kissármás.)
Forrás: Niciu et al. 1997.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Borgóprund , 1944. október 10.

A szovjetek elöl visszavonuló magyar csapatok (tanúvallomások szerint a 27. székely határőr hadosztály és a 33-as hegyi tüzérezred katonái) letartóztattak körülbelül húsz román lakost. Besztercére vitték őket. Innen két nap után szabadon bocsátották a túszokat, de közülük hét embert a községben újra letartóztattak, majd kivégeztek. A gyilkosságokról Augustin Pop pópa számolt be, aki megsebesült, de el tudott menekülni. A letartóztatásban helyi magyar civilek is közreműködtek.
Forrás: Niciu et al. 1997.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Majszin, 1944. október 14.

1944. október 14-én délután a Visó völgyében visszavonuló magyar katonák a korábban kiürített faluban két (még áprilisban elhurcolt és deportált) zsidó család faházába zártak 31, főként mezőségi román munkaszolgálatost, majd agyonlőtték őket. A vérengzést ketten túlélték. Ezután éjjel felgyújtották a települést.
Forrás: Gheorghe Coman, Pe urmele eroilor de la Moisei, Editura Limes, Cluj, 2000.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Láposhidegkút, 1944. október

A Szatmár megyei faluban a Nagybánya irányába visszavonuló 110/7-es zsidó munkaszolgálatos század keretének tagjai, Bánhidi hadnagy vezetésével elfogtak két szökött román munkaszolgálatost (Groza Ioan tanítót és Chere?tiu Vasile jegyzőt), és dezertálás vádjával kivégezték őket.
Forrás: Niciu et al. 1997.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Margitta, 1944 ősze

A polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja vádlott feljelentett egy román lakost, aki állítólag meggyalázta a magyar zászlót. A magyar katonák egy hadnagy parancsára letartóztatták az említett személyt, feleségével együtt kivitték a község határába, ahol az asszony szeme láttára kivégezték.
Forrás: Niciu et al. 1997.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Várorja, 1944 ősze

A helyi rendőrőrs parancsnoka Mészáros András törzsőrmester és egy beosztottja két szökött román munkaszolgálatost végzett ki. Ugyanezek a tettesek egy helyi román nőt olyan súlyosan bántalmaztak, hogy belehalt.
Forrás: Niciu et al. 1997.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Rakottyás , 1944 ősze

Zachariás András, az 5. székely zászlóalj (?) hadtáptisztje (?) parancsára letartóztattak hét román pásztort, akik az erdőben bujkáltak. A parancsnok partizánakciók vádjával kivégeztette őket.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.