Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19-20. században – Konfliktustérképek (Integrált Térinformatikai Rendszer) / 1848 etnikai polgárháborúk és antiszemita erőszak

1848 etnikai polgárháborúk és antiszemita erőszak

Általános ismertető

Az 1848-as forradalom győzelmét követően a hazai nemzetiségek is elérkezettnek látták az időt, hogy változtassanak sorsukon. A digitális tananyag az 1848. március 15-i forradalom után az országot, vagy annak egyes régióit elöntő etnikai, vallási alapú konfliktusokat dolgozza fel. Három témát ismertet: a magyarok és szerbek között a Délvidéken, illetve a magyarok és románok között Erdélyben kitört etnikai polgárháborúkat, valamint az országon végigsöprő antiszemita erőszakhullámot.

Az 1848-as forradalmat követően Erdélyben hamarosan valóságos etnikai polgárháború kezdődött magyarok és románok között, amely mindkét oldalon ezrek életét követelte. Az erdélyi románok a többi nemzetiséghez hasonló jogokat követeltek maguknak. Mivel ez a törekvésük sikertelennek tűnt, körükben egyre inkább a magyarellenes irányzat kerekedet felül. A nyáron és az ősz elején a magyar katonaság és a székely határőrök többször belelőttek a tüntető románokba. Szeptemberben a második balázsfalvi román gyűlés elhatározta a román lakosság felfegyverzését és hamarosan kitört a lázadás, amit Bécs is támogatott. Októberben Erdély osztrák parancsnoka kihirdette az ostromállapotot, de hamarosan megindult az etnikai polgárháború. Kisenyeden, Krakkóban, Zalatnán, Gyulafehérváron és más településeken a román felkelők mintegy 1500 magyar mészároltak le. A székelyek felgyújtották Szászrégent. 1849 elején a helyi románok támadtak magyar szomszédaikra Borosbenedeken, Ioan Axente-Sever román felkelői pedig elpusztították Nagyenyedet. Az abrudbányai etnikai háborúskodásnak (ami eredetileg a magyar erők indult) több ezer halottja volt. A magyar haderő megtorlásul románok ezreit állította haditörvényszék elé, és rengeteg embert végeztek ki. A kölcsönös kegyetlenkedésekkel, civilek lemészárlásával és tömeges elűzésével tarkított, etnikai tisztogatásba hajló háború a szabadságharc végéig tartott. A digitális tananyag a legfontosabb eseteket ismerteti.

Hasonló koreográfiát láthatunk a magyar-szerb viszony terén is. A szerbek is megfogalmazták követeléseiket, de a tárgyalásos rendezés itt sem járt sikerrel. A Batthyány-kormány tett ugyan gesztusokat, de ez kevésnek bizonyult. A szerbek a májusi karlócai nemzeti gyűlésen már a fegyverkezés mellett döntöttek. Egyszerre folyt reguláris erők közötti „szabályos”, illetve irreguláris erők közötti „népi” gerillaháború. Hamarosan kitört az etnikai polgárháború. A szomszédos Szerbiából ezrével érkeztek az önkéntesek, akik táboraikból kicsapva dúlni kezdték a vidéket. A (nem szerb) lakosságot részben elűzték, részben meghódoltatták. Foglyaikat gyakran válogatott kínzások közepette ölték meg. Az első etnikai tisztogatásokra már júliusban, a szenttamási erődített tábor ostroma során került sor. Ekkor a szerbek legyilkolták a szenttamási magyarság nagy részét, illetve a Szenttamás közelében lévő Földvár település polgári lakosságát. A magyarok sem válogattak az eszközökben. A szegedi szerbellenes pogromban a helyi lakosok és a nemzetőrök mintegy hatvan embert öltek meg. Decemberben a jarkováci győztes csata után Damjanich katonái lemészárolták szerb foglyaikat, a magukat megadókat szuronnyal döfték le. 1849 elején a szerbek elfoglalták Zentát és tömegesen mészárolták le a magyar civileket. Két hónappal később, amikor a magyarok visszafoglalták a várost, megtorlásul 47 szerbet végeztek ki. A konfliktus a szabadságharc bukásával zárult. A tananyag mintegy tucatnyi ismertet a két fél által elkövetett legfontosabb atrocitások közül.

Az, hogy a zsidók emancipációjának napirendre tűzése, már 1848 februárjában antiszemita pogromhoz vezetett Pozsonyban, jelezte, hogy sokakban komoly (vallási, gazdasági, szociális, etnikai alapú) zsidóellenesség munkál. Ez március 15. után sem változott. A tananyag a következő időszakból mintegy kéttucat esetet vizsgál. Amikor a zsidók csatlakozni akartak az újonnan alakuló nemzetőrséghez, Pozsonyban újabb antiszemita zavargásokra került sor. Hamarosan vidéki városok egész sorából érkeztek hasonló hírek. A lakosság nyomására kiűzték a zsidókat Pécsről. Székesfehérvárott és Temesváron is erre készültek, és ezt csak az új kormány beavatkozása és a nemzetőrség, vagy katonaság kivezénylése akadályozta meg. Áprilisban Szombathelyen, Körmenden támadtak a zsidókra és kiűzték őket a városból. Más Vas megyei települések is követték a példát (Sárvár, Vasvár, Rábahídvég). A zavargásokat a kiküldött kormánybiztos katonákkal nyomta el. Az antiszemita erőszak a főbb politikai központokban is felütötte a fejét. A budai Tabán lakói pogromot terveztek, a pestiek egy antiszemita népgyűlést követően feldúlták a Király utca környékét. újabb pozsonyi pogromban több zsidót megöltek. A Felvidéken (Liptó megye) sok településen a helyi szlovákság támadt a zsidókra. Nádason, Pusztakürtön és Szénásfaluban (Szenic) a részeg tömeg fosztogatott. Vágújhelyen két zsidót öltek meg. Az erőszakhullám csak 1848 májusától kezdett csökkenni.

A digitális tananyag egyes elemei, különböző formában elérhetők a konfliktuskutato.hu honlapon elhelyezett „Konfliktustérképek” elnevezésű Integrált Térinformatikai Rendszerben (ITR), valamint az „Atrocitások, pogromok, tömeggyilkosságok, népirtások” című Digitális Konfliktus Adatbázisban (DKA.) A használat során az oktatókat, kutatókat, hallgatókat kiterjedt link- és menürendszer, keresőmotorok segítik. Az anyag feldolgozását az interaktív térkép, képanyag, dokumentáció, kontextualizálását pedig kapcsolódó tartalmak (videók, tematikus képgalériák és adatbázisok stb.) segítik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ITR-ben

A tematika az Integrált Térinformatikai Rendszerben több fázisban kicsinyíthető és nagyítható interaktív térképként jelenik meg. Az atrocitások helyszínei a felületen egyenként, aktivizálható adatpontként jelennek meg. Összesen öt konfliktusreláció kerül bemutatásra: a magyarok által a szerbek, a románok, illetve a zsidók ellen elkövetett etnikai, vallási alapú atrocitások, valamint a szerbek, illetve a románok által elkövetett magyarellenes erőszakos cselekmények. A térképen valamennyi konfliktustípust önálló ikon jeleníti meg. Egy szűrő beállításával a felhasználó egyenként is vizsgálhatja a különböző jelenségeket (magyarok vs szerbek, szerbek vs magyarok, magyarok vs románok, románok vs magyarok, magyarországi lakosság vs magyarországi zsidóság).

Az egyes adatpontok a geográfiai diszlokáció mellett vázolják az ott lezajlott incidensek rövid történetét, főbb karakterjegyeiket. A megértést dokumentumok és képek segítik. Az események kronológiájának megértését segíti, hogy a térképen megjelenített tematikák és információk idővonal formájában is elérhetők. Az ITR főmenüjét DKA link kapcsolja össze a Digitális Konfliktus Adatbázissal. Innen, illetve valamennyi adatpont tartalmának a végén linkekkel érhető el három (a Digitális Konfliktus Adatbázis „Háttér” menüpontjában lévő) összefoglaló tematikus háttéranyag, valamint a bibliográfia. Az egyes etnikai, vallási alapú konfliktusokat ismertető esetlisták a DKA „Enciklopédia” menüpontjában böngészhetők.

Térkép

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.1848 etnikai polgárháborúk és antiszemita erőszak (Térkép képernyőképe)map_1848_full.jpg1848 etnikai polgárháborúk és antiszemita erőszak (Térkép képernyőképe)
Fontos

A fenti térkép interaktív formában elérhető az ITR rendszerben.

Az egyes adatpontokra kattintva az egyes elemekről részletes információt is megtudhatunk.

Idővonal (interaktív animáció)

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.1848 etnikai polgárháborúk és antiszemita erőszak (Idővonal képernyőképe)idovonal_1848_full.jpg1848 etnikai polgárháborúk és antiszemita erőszak (Idővonal képernyőképe)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag a DKA-ban

A Digitális Konfliktus Adatbázis „Háttér” menüpontjában az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc időszakának mindhárom nagyobb etnikai, vallási alapú konfliktussorozatáról külön-külön elemzés található („Etnikai polgárháború Erdélyben 1848-1849-ben”; „Etnikai konfliktusok és a magyar-szerb háború 1848-1849-ben; „Antiszemita atrocitások az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc időszakában”). Ugyanitt található a témák szakirodalmának bibliográfiája.

Az „Enciklopédia” menüpont mindegyik relációnál egyenként feltünteti az etnikai, vallási alapú erőszak települések szerinti listáját, összesen mintegy ötven esetet. Ezek között egyaránt szerepelnek a magyarok által elkövetett, illetve elszenvedett atrocitások is. A szócikkek után valamennyi helyszín lokalizálását külön térkép segíti. Az egyes elemek linkek révén kapcsolódnak az ITR-hez, valamint a vonatkozó tartalmakhoz. A tananyag feldolgozását a Galéria menüpontban elhelyezett tematikus képgalériában elhelyezett több tucatnyi illusztráció segíti. További támogatást nyújthatnak a videók, a Portrétár tematikus galériái, illetve az egyéb, kiegészítő tartalmak (digitális adatbázisok, tanulmányok stb). Az Extrák menüpontban infógrafikák (pl. Nemzetiségek Magyarországon; A zsidók száma Magyarországon 1720-1941) biztosítanak további információkat és adatokat az önálló munkához.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.