Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19-20. században – Konfliktustérképek (Integrált Térinformatikai Rendszer) / Vörösterror és fehérterror vidéken 1919-1921

Vörösterror és fehérterror vidéken 1919-1921

Általános ismertető

A digitális tananyag két, az ország nagy részén egymás után végigsöprő politikai, ideológiai alapú erőszakhullámot dolgoz fel: az 1919-es Tanácsköztársaság idején a kommunisták által bevezetett vörösterrort, illetve a Horthy Miklós vezette antikommunista erők fehérterror néven elhíresült atrocitássorozatát 1919-1921 között.

A digitális tananyag az 1919-ben a vidéket sújtó vörösterror tíz esetét ismerteti. Egyaránt volt köztük verés, kínzás, gyilkosság és elrettentő céllal végrehajtott nyilvános kivégzés. További szembetűnő jellegzetesség, hogy a kommunisták áldozatai között sok zsidót találunk. Nőket, hoteltulajdonosokat vertek össze, szúrtak le burzsujként. Sok zsidó boltost és kereskedőt feketézés vádjával börtönöztek be, másokra sarcot vetettek ki. A tananyag további negyven, a fehérterror során elkövetett atrocitást ismertet. Az egykori Monarchia hadseregében szolgáló tiszti különítményesek kegyetlen mészárlásokat rendeztek. Az áldozatok lefejezése, a csonkítások (orrok és fülek levágása, kiherélés) éppúgy napirenden voltak, mint a nemi erőszak, az emberrablás és a nyilvános akasztás. Az erőszakos incidensek között számos olyan erőszakos cselekmény, pogrom, lincselés van, amelyre a helyi lakosság aktív részvételével került sor. Az ilyen esetek hátterében a szélsőjobboldali felbujtók, a népi antiszemitizmus és a puszta haszonlesés egyaránt megtalálhatók.

A két terrorhullám sok szempontból hasonlított egymásra. Az erőszakos cselekmények többségét mindkét esetben elsősorban speciális egységek követték el. A kommunista időszakban elsősorban a Szamuely Tibor vezette Lenin-fiúk és a Cserny József parancsnoksága alatt álló egység, a fehérterror idején pedig főleg a Horthy-féle Nemzeti Hadsereghez tartozó Prónay Pál, Héjjas Iván és mások által vezetett tiszti különítmények. A gyilkolást mindkét fél a hatalom megszerzéséért, megtartásáért folytatott harc jogos eszközének tekintette. A cél a büntetés, a megtorlás és az elrettentés, példastatuálás volt. Az áldozatokat sokszor nem csupán vélt politikai meggyőződésük és valós tevékenységük, hanem származásuk, vagyoni és társadalmi helyzetük alapján választották ki. Szamuelyék az ellenforradalmi szervezkedések felszámolása és a vidéki lázadások leverése nyomán öltek. Főleg kapitalistákat és burzsoákat, azaz földbirtokosokat, bankárokat, nagyiparosokat és lázadó parasztokat. Prónayék a vélt vagy valós kommunista szimpatizánsokon álltak bosszút. A kommunista diktatúrában bármely tisztséget viselők éppúgy retorzióra számíthattak, mint a Vörös Hadseregben szolgálók. Mivel a fehérek a Tanácsköztársaságot zsidó lázadásként értelmezték, saját rémtetteiket igyekeztek a kommunista atrocitásokra adott válaszként beállítani. Az ártatlan, sokszor találomra összefogdosott zsidók kivégzését azonban bajos tekinthetjük Szamuelyék bűneinek megtorlásaként. Mindkét terrorhullámnak sokan estek áldozatul. A kommunisták áldozatainak száma 500 körül lehetett. A hosszabb és alaposabb fehérterror ennél is több halottat követelt.

A konfliktuskutato.hu weboldalon a tananyag egyes elemei, különböző formában elérhetők. (Lásd: „Konfliktustérképek” elnevezésű Integrált Térinformatikai Rendszert - ITR, valamint az „Atrocitások, pogromok, tömeggyilkosságok, népirtások” című Digitális Konfliktus Adatbázist - DKA.) Az egyes elemek között a felhasználó kiterjedt menürendszer, keresőmotorok, linkek és címkefelhő segítségével navigál. Az anyag feldolgozását az interaktív térkép, képanyag, dokumentáció, kontextualizálását pedig kapcsolódó tartalmak (tematikus képgalériák és adatbázisok stb.) segítik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ITR-ben

A tematika az Integrált Térinformatikai Rendszerben több fázisban kicsinyíthető és nagyítható interaktív térképként jelenik meg. Az adott helyszínek a felületen egyenként, aktivizálható adatpontként jelennek meg. A térképen feltárulnak a kulturális, földrajzi összefüggések és több, meglepő következtetés is levonhatóvá válik. A vörösterror országos méretére utal, hogy Csornától Munkácsig, Kalocsától Miskolcig egyaránt sor került kivégzésekre. Ez még akkor is igaz, ha az atrocitások többsége az ország középső, illetve észak-keleti részében történt. A fehérterror különítményesei szintén mindenfelé lecsaptak. Győrtől Sátoraljaújhelyig, Esztergomtól Vízvárig. Akcióik többsége mégis az ország déli és nyugati felén történt, ott ahol Horthyék a leghamarabb megszerezték a hatalmat.

Az egyes adatpontok a geográfiai diszlokáció mellett vázolják az ott lezajlott incidensek rövid történetét, főbb karakterjegyeiket. A megértést dokumentumok és képek segítik. A térképen megjelenített események és információk idővonal formájában is elérhetők. Az ITR főmenüjét DKA link kapcsolja össze a Digitális Konfliktus Adatbázissal. Innen, illetve valamennyi adatpont tartalmának a végén linkekkel érhető el egy (a Digitális Konfliktus Adatbázis "Háttér" menüpontjában lévő) összefoglaló tematikus háttéranyag és bibliográfia, valamint az egyes zsidóellenes támadásokat ismertető esetlista (a DKA "Enciklopédia" menüpontja).

Térkép

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Vörösterror és fehérterror vidéken 1919-1921  (Térkép képernyőképe)map_vorosterror_full.jpgVörösterror és fehérterror vidéken 1919-1921 (Térkép képernyőképe)
Fontos

A fenti térkép interaktív formában elérhető az ITR rendszerben.

Az egyes adatpontokra kattintva az egyes elemekről részletes információt is megtudhatunk.

Idővonal (interaktív animáció)

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Vörösterror és fehérterror vidéken 1919-1921 (Idővonal képernyőképe)idovonal_vorosterror_full.jpgVörösterror és fehérterror vidéken 1919-1921 (Idővonal képernyőképe)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag a DKA-ban

A Digitális Konfliktus Adatbázis „Háttér” menüpontjában elérhető két elemzés. Az egyik „A vörösterror vidéken”, a másik „Fehérterror és lakossági pogromhullám vidéken 1919-1921” címmel elemzi a történteket. Ugyanitt található a téma szakirodalmának bibliográfiája. Az „Enciklopédia” menüpont mintegy ötven olyan település listáját feltünteti, ahol 1919-1921 között valamelyik fél atrocitást követett el (Vörösterror vidéken 1919, Fehérterror vidéken 1919-1921). A szócikkek után valamennyi település lokalizálását külön térkép segíti, az eseteket kronológiai sorrendbe rendeztük. Az egyes elemek linkek révén kapcsolódnak az ITR-hez, valamint a vonatkozó tartalmakhoz. A tananyag feldolgozását a Galéria menüpontban elhelyezett tematikus képgalériában elhelyezett mintegy 50 illusztráció segíti. A két terrorhullámra vonatkozó forrásokat a felhasználó a Dokumentumtárban találja. További támogatást nyújthatnak a videók, illetve az egyéb, kiegészítő tartalmak (digitális adatbázisok, tanulmányok stb). Az Extrák menüpontban infógrafikák (A zsidók anyanyelvi megoszlása 1880 és 1930 között) és térkép (Trianon és következményei) biztosítanak további információkat és adatokat az önálló munkához.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.