Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19-20. században – Konfliktustérképek (Integrált Térinformatikai Rendszer) / Magyarok, románok, zsidók: etnikai konfliktusok Erdélyben 1918-1945

Magyarok, románok, zsidók: etnikai konfliktusok Erdélyben 1918-1945

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Magyarok, románok, zsidók: etnikai konfliktusok Erdélyben 1918-1945thumb_l_landscape_magyarokromanok_full.jpgMagyarok, románok, zsidók: etnikai konfliktusok Erdélyben 1918-1945

Általános ismertető

Erdély a 20. században több alkalommal is gazdát cserélt. Valamennyi határváltozást etnikai konfliktusok - atrocitások, kivégzések, tömegmészárlások kísérték. A bevonuló magyar, vagy éppen román sereg a számára idegen etnikumokat sok helyen ellenségként kezelte. A digitális tananyag négy erőszakhullámot dolgoz fel: Erdély 1918-1919-es román megszállását és a Tanácsköztársaság elleni harcokat, a magyar haderő 1940-es észak-erdélyi bevonulását, az 1944 őszén Dél-Erdély ellen indított magyar offenzívát, valamint az 1944 őszi időszakot, amikor a szövetségesek oldalára átálló román sereg a Vörös Hadsereggel közösen visszahódította Erdélyt.

1918 őszén a háborús vereség és a forradalmak nyomán Erdélyben is felbomlott a rend. A hazatérő katonák, magyar és román parasztok megtámadták a közigazgatási hivatalokat és a csendőrőrsöket, feldúlták a kastélyokat és fosztogattak. Az atrocitásoknak számos halálos áldozata volt. A hatóságok és a károsultak igyekeztek fenntartani a rendet, és a megtorló intézkedések is helyenként súlyos vérontással jártak. Novemberben Jósikafalván egy magyar egység 20-30, a kastélyt fosztogató román parasztot ölt meg. A következő hónapokban a román hadsereg lényegében ellenállás nélkül vehette birtokba Erdélyt. A szórványos ellenállást szigorú megtorlás követte. Kolozsváron a román karhatalom 18 tüntetőt lőtt agyon. Zilahon a román katonaság fosztogatott, nőket erőszakolt meg. 1919 tavaszán a magyar Vörös Hadsereg elleni harc során az ország mai területére bevonuló románok vérengzést rendeztek a magyarokat támogató Körös-vidéki falvakban. Köröstárkányban körülbelül száz embert öltek meg, a nőket és gyermekeket sem kímélték. A Tanácsköztársaság bukása után egyes településeken az ellenállás legkisebb jelét megtorolták: Fegyverneken a határban dolgozók közül több tucat férfit végeztek ki, mert valaki állítólag a román katonákra lőtt. A digitális tananyag a tematikát tucatnyi atrocitást ismertetve dolgozza fel.

Az 1940. augusztus 30-i, olasz-német döntőbíráskodás nyomán született második bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta az 1920-ban Romániához csatolt területeinek (Partium és Erdély) északi részét, összesen 43 ezer km˛-nyi területet, mintegy 2,6 millió lakossal. Szeptember elején a román hadsereg megkezdte a kiürítést, amit tömeges rekvirálások és helyenként erőszakcselekmények kísérték. Bihardiószegen a fosztogató román katonák két, vagyonát védő magyar parasztot agyonlőttek. Szatmárnémeti közelében tüntető magyarok közé lőttek, két halott és három sebesült maradt a helyszínen. Verekedésekre, tüntetésekre és fosztogatásra került sor Máramarosszigeten, Kolozsváron és Brassóban is. A magyar honvédség 1940. szeptember 5. és 13. között szállta meg a visszatért országrészt. A bevonulást a falvak román népe többnyire tartózkodó félelemmel vagy ellenségesen, a zsidók általában örömmel fogadták. Az incidensek már a bevonulás előtt megkezdődtek. Csíkszentgyörgyön egy román adóvégrehajtót, Csíkszentmártonban egy román csendőrt lincselt meg a helyi magyar lakosság. Ezekre gyakran orvlövészekre hivatkozva került sor. A nacionalista hisztéria, az ellenségkép, a tapasztalatlan legénység félelmei és agressziója nem ritkán erőszakos megtorlásokhoz vezettek. Zilahon legalább öt embert, köztük két nőt öltek meg, Szilágynagyfaluban tizet. Szilágyippen egy véletlen robbanástól kitört hisztéria nyomán mintegy 150 románt, köztük nőket, gyerekeket és öregeket végeztek ki. Halmosdon a román bírót és kilenc helyi lakost lőttek agyon egy eldurvult fegyverrazzia végén. Gyakoriak voltak a zsidóellenes atrocitások is. Nagysikárlón a magyar katonák megkínoztak és kivégeztek egy idős zsidó kereskedőt. Egy 90 éves, szilágycsehi izraelita hittanítót megkínoztak és agyonvertek. Ördögkúton egy állítólagos támadás megtorlásaként 86 helyi lakost, köztük hét zsidót végeztek ki. Szilágycseresnél a honvédekre rálőttek. Bosszúból 55, vagy más források szerint több mint 80 helyi lakost végeztek ki. Köztük több zsidót. A Wass-család kastélyában elszállásolt magyar katonák több zsidót és románt letartóztattak és bántalmaztak. Két zsidó nőt és két román fiút agyon is lőttek. Máskor elnézték, támogatták a helyi magyar lakosság és irreguláris magyar szabadcsapatok erőszakos román papok, tanárok, csendőrök elleni leszámolásait, bosszúját. Ez történt például Bánffyhunyadon. A tananyag a honvédség a bevonulás során elkövetett mintegy kéttucatnyi atrocitását is feldolgozza

Miután Románia 1944 augusztusának végén átállt a szovjetekhez, a honvédség szeptember 5-én offenzívát indított Dél-Erdély ellen, hogy kedvezőbb frontszakaszon vehesse fel a küzdelmet az előrenyomuló szovjet-román erőkkel. A magyaroknak azonban rövid időre sikerült birtokba venniük Torda és Arad városokat. A digitális tananyag másfél tucatnyi román- és zsidóellenes atrocitást vizsgál. Azonnal zsidóellenes intézkedések kezdődtek: bevezették a sárga csillagot, kijelölték a majdani gettót, és egyes források szerint a magyar hadsereg hozzálátott a deportálások előkészítéséhez is. Több zsidó értelmiségit agyonlőttek. Nagysármáson magyar katonák és csendőrök elhurcolták, kirabolták és kivégezték a falu teljes zsidó lakosságát. A 126 áldozat többsége nő, idős vagy gyermek volt. Két másik helyszínen közel negyven menekülő román civilt öltek meg. A Visó-völgyi Majszinban október 14-én román munkaszolgálatosokat gyilkoltak le. 1944. október 25-re a Vörös Hadsereg és a román királyi haderő Erdély egész területét megszállta. Eljött a bosszú ideje.

Miután a front átvonult, a román katonaság, csendőrség és az irreguláris fegyveres alakulatok, sok helyütt a helyi románság támogatásával sorozatos megtorló akciókat hajtottak végre a magyar polgári lakosok ellen. A legtöbb gyilkosság az önkéntesekből verbuválódott Maniu-gárdához köthető. A leghírhedtebb különítményt volt vasgárdista ügyvéd, Gavrilă Olteanu vezette, aki teljes és végleges leszámolást hirdetett a „puszták barbárjaival”. Csíkszendomonkoson és a környező székely falvakban legalább tizenöt civilt gyilkoltak meg. Szeptember utolsó és október első napjaiban számos más csíki települést is feldúltak. A gárdisták ezt követően zömmel Beszterce-Naszód, Kolozs és Szolnok-Doboka megyékben folytatták akcióikat. Szeptember és október folyamán összesen mintegy kétszáz ártatlan polgári lakost öltek meg, nem ritkán különös kegyetlenséggel. Napirenden voltak az erőszakos házkutatások, fosztogatások, rablások és az (olykor terhes asszonyokat és gyermekeket sem kímélő) nemi erőszak. A magyarokat ezrével internálták. Sokan a fogságban haltak meg. Az irreguláris román fegyveresek garázdálkodásának a szovjet hatóságok vetettek véget, akik november 7-én katonai közigazgatás alá vonták a területet. Ugyanakkor a szovjetek akárcsak másutt, Erdélyben is súlyos háborús bűncselekményeket követett el. Sokat szenvedett például Nagyszalonta városa, amelyet a német és magyar csapatok szeptember végén rövid időre visszafoglaltak. A fosztogatás, gyilkosságok és a tömeges nemi erőszak bizonyítékai a nemzetközi média figyelmét is felkeltették. A digitális tananyag a korszak mintegy kéttucatnyi erőszakos cselekményét ismerteti.

A digitális tananyag egyes elemei, különböző formában elérhetők a konfliktuskutato.hu honlapon elhelyezett „Konfliktustérképek” elnevezésű Integrált Térinformatikai Rendszerben (ITR), valamint az „Atrocitások, pogromok, tömeggyilkosságok, népirtások” című Digitális Konfliktus Adatbázisban (DKA.) A használat során az oktatókat, kutatókat, hallgatókat kiterjedt link- és menürendszer, keresőmotorok segítik. Az anyag feldolgozását az interaktív térkép, képanyag, dokumentáció, kontextualizálását pedig kapcsolódó tartalmak (videók, tematikus képgalériák és adatbázisok stb.) segítik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ITR-ben

A tematika az Integrált Térinformatikai Rendszerben több fázisban kicsinyíthető és nagyítható interaktív térképként jelenik meg. Az atrocitások helyszínei a felületen egyenként, aktivizálható adatpontként jelennek meg. Összesen öt konfliktusreláció kerül bemutatásra: magyarok által a románok ellen 1918-1919-ben, illetve a románok és zsidók ellen 1940-ben, valamint 1944-ben elkövetett atrocitások, a románok zsidó- és magyarellenes akciói 1919-ben, valamint a románok 1944-es magyarellenes támadásai. A térképen valamennyi konfliktustípust önálló ikon jeleníti meg. Egy szűrő beállításával a felhasználó egyenként is vizsgálhatja a különböző jelenségeket.

Az egyes adatpontok a geográfiai diszlokáció mellett vázolják az ott lezajlott incidensek rövid történetét, főbb karakterjegyeiket. A megértést dokumentumok és képek segítik. Az események kronológiájának megértését segíti, hogy a térképen megjelenített tematikák és információk idővonal formájában is elérhetők. Az ITR főmenüjét DKA link kapcsolja össze a Digitális Konfliktus Adatbázissal. Innen, illetve valamennyi adatpont tartalmának a végén linkekkel érhető el három (a Digitális Konfliktus Adatbázis „Háttér” menüpontjában lévő) összefoglaló tematikus háttéranyag, valamint a bibliográfia. Az egyes etnikai, vallási alapú konfliktusokat ismertető esetlisták a DKA „Enciklopédia” menüpontjában böngészhetők.

Térkép

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Magyarok, románok, zsidók: etnikai konfliktusok Erdélyben 1918-1945   (Térkép képernyőképe)map_magyarokromanok_full.jpgMagyarok, románok, zsidók: etnikai konfliktusok Erdélyben 1918-1945 (Térkép képernyőképe)
Fontos

A fenti térkép interaktív formában elérhető az ITR rendszerben.

Az egyes adatpontokra kattintva az egyes elemekről részletes információt is megtudhatunk.

Idővonal (interaktív animáció)

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Magyarok, románok, zsidók: etnikai konfliktusok Erdélyben 1918-1945  (Idővonal képernyőképe)idovonal_magyarokromanok_full.jpgMagyarok, románok, zsidók: etnikai konfliktusok Erdélyben 1918-1945 (Idővonal képernyőképe)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag a DKA-ban

A Digitális Konfliktus Adatbázis „Háttér” menüpontjában az erdélyi etnikai konfliktusok négy nagyobb hullámáról található külön-külön elemzés

Ugyanitt található a témák szakirodalmának bibliográfiája.

Az „Enciklopédia” menüpont mindegyik relációnál egyenként feltünteti az etnikai, vallási alapú erőszak települések szerinti listáját, összesen mintegy nyolcvan esetet. Ezek között egyaránt szerepelnek a magyarok által elkövetett, illetve elszenvedett atrocitások is. A szócikkek után valamennyi helyszín lokalizálását külön térkép segíti. Az egyes elemek linkek révén kapcsolódnak az ITR-hez, valamint a vonatkozó tartalmakhoz. A tananyag feldolgozását a Galéria menüpontban elhelyezett tematikus képgalériában elhelyezett több tucatnyi kép és illusztráció segíti. További támogatást nyújthatnak a videók, a Portrétár tematikus galériái, illetve az egyéb, kiegészítő tartalmak (digitális adatbázisok, tanulmányok stb). A területváltozásokat az Extrák menüpontban két térkép (A trianoni béke következményei; Revízió) segítségével követhetjük nyomon. Az ugyanitt található infógrafikák (pl. Nemzetiségek Magyarországon; A zsidók száma Magyarországon 1720-1941) biztosítanak további információkat és adatokat az önálló munkához.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.