Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19-20. században – Konfliktustérképek (Integrált Térinformatikai Rendszer) / Zsidóellenes atrocitások Budapesten 1919-1948

Zsidóellenes atrocitások Budapesten 1919-1948

Általános ismertető

A digitális tananyag a Budapestet alig három évtized alatt háromszor is elöntő antiszemita erőszakhullám történetét és jellemzőit dolgozza fel: az 1919-1922-es fehérterrort, az 1944-1945-ös nyilasterrort, és a holokausztot követő három év zsidóellenes incidenseit és atrocitásait.

A digitális tananyag a fővárosban 1919 augusztusában kirobbanó és csak 1921-22-re lecsengő antiszemita terrorhullám több mint kéttucat esetét ismerteti. A kilengések már a kommunista diktatúra 1919 augusztus 1-i bukása utáni napokban megkezdődtek. Az atrocitások, gyilkosságok és egyéb incidensek széles repertoárját sikerült azonosítani. A tiszti különítményesek, katonai őrjáratok és egységek az utcákon portyáztak és gyakran találomra szedték össze a zsidókat. Kereskedőket fosztottak ki, egyetemistákat és veteránokat raboltak el, hurcoltak laktanyákba, rendőrőrsökre, ahol összeverték őket. Betörtek a házakba és a zsidó lakókat terrorizálták, bántalmazták. A szilvesztert zsidóveréssel ünnepelték, kávéházi pogromot rendeztek, nemi erőszakot követtek el nőkön. Az is előfordult, hogy gladiátorjátékot rendeztek: a zsidó áldozatoknak egymást kellett megverniük. Számos gyilkosságra is sor került. Az új hatalom konszolidációjával az atrocitások 1921-re fokozatosan megritkultak, majd megszűntek.

Minőségileg más képet mutat a Szálasi Ferenc vezette nyilasok 1944. október 15-i hatalomra kerülése után kirobbant terrorhullám. Ennek ugyanis leggyakoribb megnyilvánulási formája nem az egyének megalázása, megverése, hanem a zsidók kisebb, nagyobb csoportokban történő kivégzése volt. A gyilkolásnak négy hónap alatt főváros szerte több ezer áldozata volt. A tananyag a legfontosabb nyilas mészárlások közül tucatnyi esetet ismertet. A kerületi nyilas pártházak kínzókamrává, börtönné és kivégzőhellyé alakultak. A razziázó nyilas pártszolgálatosok zsidó gyermekotthonokat, árvaházakat, kórházakat, a semleges országok (svéd, svájci) által védett házakat, vagy éppen az év végén felállított budapesti gettó lakóit támadták meg. A bentlakókat, gyermekeket, betegeket, az őket ápoló személyzetet vagy a helyszínen megölték, vagy a Dunába lőtték. Az erőszaknak végül a Budapestet elfoglaló Vörös Hadsereg vetett véget.

Alig néhány nappal azután, hogy felszabadultak a koncentrációs táborok, a fővárosban újabb zsidóellenes erőszakhullám kezdődött. Decemberben a budapesti Nemzeti Színház előadásait sorozatban antiszemita botrányok zavarták meg. A nézők összeverekedtek, a zavargások az utcán is folytatódtak. A tananyag több mint tucatnyi, erőszakos zsidóellenes incidenst (botrány, pogrom, vérvád, zavargás, vandalizmus) mutat be. Előfordult, hogy a budapesti belvárosban tüntetők százai éltették Szálasit és Imrédyt és összeverekedtek a járókelőkkel. A rendet a rendőrség állította helyre. Az agresszív zsidózás teniszversenyeken éppen úgy megjelent, mint a focimeccseken. Felelevenedtek a zsidóellenes mítoszok. A nem zsidó lakosság hol gyermekrablással, máskor gyermekhúsból készült ételek készítésével, árusításával vádolta a zsidókat. A rémhírek nyomán elszabadultak az indulatok. A hiszterizált tömeg zsidókra támadt, lincselésekre került sor.

A digitális tananyag egyes elemei, különböző formában elérhetők a konfliktuskutato.hu honlapon elhelyezett „Konfliktustérképek” elnevezésű Integrált Térinformatikai Rendszerben (ITR), valamint az „Atrocitások, pogromok, tömeggyilkosságok, népirtások” című Digitális Konfliktus Adatbázisban (DKA.) A használat során az oktatókat, kutatókat, hallgatókat kiterjedt link- és menürendszer, keresőmotorok segítik. Az anyag feldolgozását az interaktív térkép, képanyag, dokumentáció, kontextualizálását pedig kapcsolódó tartalmak (videók, tematikus képgalériák és adatbázisok stb.) segítik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ITR-ben

A tematika az Integrált Térinformatikai Rendszerben több fázisban kicsinyíthető és nagyítható interaktív térképként jelenik meg. A budapesti atrocitások helyszínei a felületen egyenként, aktivizálható adatpontként jelennek meg. Az egymást követő erőszakhullámokat (1919-1922, 1944-1945, 1945-1948) a térképen eltérő színű ikonok jelzik. Egy szűrő beállításával a felhasználó egyenként is vizsgálhatja a különböző jelenségeket (fehérterror, nyilasterror, 1945 utáni antiszemita erőszak). Az egyes adatpontok a geográfiai diszlokáció mellett vázolják az ott lezajlott incidensek rövid történetét, főbb karakterjegyeiket. A megértést dokumentumok és képek segítik. A térképen megjelenített tematikák és információk idővonal formájában is elérhetők. Az ITR főmenüjét DKA link kapcsolja össze a Digitális Konfliktus Adatbázissal. Innen, illetve valamennyi adatpont tartalmának a végén linkekkel érhető el egy (a Digitális Konfliktus Adatbázis „Háttér” menüpontjában lévő) összefoglaló tematikus háttéranyag és bibliográfia. Az egyes zsidóellenes erőszak rémhíreket, mítoszokat és az ezek alapján induló támadásokat ismertető esetlista (a DKA „Enciklopédia” menüpontja).

Térkép

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Zsidóellenes atrocitások Budapesten 1919-1948   (Térkép képernyőképe)map_zsidoellenesattroc_full.jpgZsidóellenes atrocitások Budapesten 1919-1948 (Térkép képernyőképe)
Fontos

A fenti térkép interaktív formában elérhető az ITR rendszerben.

Az egyes adatpontokra kattintva az egyes elemekről részletes információt is megtudhatunk.

Idővonal (interaktív animáció)

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Zsidóellenes atrocitások Budapesten 1919-1948   (Idővonal képernyőképe)idovonal_zsidoellenesattroc_full.jpgZsidóellenes atrocitások Budapesten 1919-1948 (Idővonal képernyőképe)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag a DKA-ban

A Digitális Konfliktus Adatbázis „Háttér” menüpontjában elérhető három tematikus elemzés:

Ugyanitt található a téma szakirodalmának bibliográfiája. Az „Enciklopédia” menüpont több mint ötven olyan budapesti helyszín listáját feltünteti, ahol 1919-1948 között antiszemita atrocitásra került sor. Az eseteket kronológiai sorrendbe rendeztük. A szócikkek után valamennyi helyszín lokalizálását külön térkép segíti. Az egyes elemek linkek révén kapcsolódnak az ITR-hez, valamint a vonatkozó tartalmakhoz.

A tananyag feldolgozását a Galéria menüpontban elhelyezett tematikus képgalériában elhelyezett számos illusztráció segíti. A vonatkozó források között a felhasználó a Dokumentumtárban böngészhet.

A fontosabb szereplőket a Portrétár galériái mutatják be. További támogatást nyújthatnak a videók, illetve az egyéb, kiegészítő tartalmak (digitális adatbázisok, tanulmányok stb. Az Extrák menüpontban infógrafikák (A zsidók anyanyelvi megoszlása 1880 és 1930 között) biztosítanak további információkat és adatokat az önálló munkához.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.