Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19-20. században – Konfliktustérképek (Integrált Térinformatikai Rendszer) / Magyar atrocitások a szerbek és zsidók ellen a Délvidéken 1941-1942

Magyar atrocitások a szerbek és zsidók ellen a Délvidéken 1941-1942

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Magyar atrocitások a szerbek és zsidók ellen a Délvidéken 1941-1942thumb_l_landscape_magyaratroc_full.jpgMagyar atrocitások a szerbek és zsidók ellen a Délvidéken 1941-1942

Általános ismertető

A digitális tananyag a magyar-szerb interetnikus konfliktusok két fejezetét dolgozza fel. Időrendi sorrendben az első 1941 áprilisi délvidéki magyar bevonulás során elkövetett atrocitásokat ismerteti. Bár a jugoszláv erők néhány esettől eltekintve nem tanúsítottak szervezett ellenállást, a kiürítés során szórványosan előfordultak a magyar civil lakosság elleni katonai atrocitások. Fegyveres szerb civilek, csetnikek és más irreguláris alakulatok tagjai helyenként a bevonuló honvédekre lőttek. A jórészt éjszakai támadásokra, a gerillaharcra fel nem készített magyar katonák aránytalan erődemonstrációkkal és mészárlásokkal válaszoltak. A csapatokon helyenként pánik lett úrrá, és vaktában tüzeltek anélkül, hogy az ellenséget lokalizálták volna. Az ellenálló fegyveresek mellett a tűzharcok, a megtorlások és statáriális kivégzések során számos, ártatlan polgári lakos is áldozatául esett. A bevonulást kísérő fegyveres összecsapásokban magyar és szerb adatok szerint több mint kéttucat településen, mintegy 1500-1600 polgári lakos, többségében szerb vesztette életét.

A tananyag másik része az 1942-es "hideg napok"-ként elhíresült razziát dolgozza fel, amely szerbek és zsidók ezreinek legyilkolásához vezetett. Miután 1941 őszétől néhány, kis létszámú szerb partizáncsoport több, halálos áldozatokkal is járó támadást hajtott végre a magyar erők ellen, Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök december végén általános razziát rendelt el. Bár a partizánok nagy részét megölték, az akció 1942 januárjában immár megtorló céllal folytatódott. Ezúttal az ellenállást nem tanúsító, fegyvertelen polgári lakosság ellen. A következő napokban másfél tucatnyi településen a magyar erők százával végezték ki ártatlan civileket. Az 1942-es délvidéki razziák során megöltek száma körülbelül 3340-3800 főre tehető. Kétharmaduk szerb, 700-1200 fő pedig zsidó volt. Az akció tömeggyilkos jellegére utal, hogy a magyar honvédek és csendőrök (a szerbnél alacsonyabb) magyar adatok szerint 1238 nőt, gyermeket és öreget lőttek agyon. A honvédséget a csendőrség mellett magyar és német lakosokból toborzott fegyveres polgárőr egységek is támogatták.

A digitális tananyag egyes elemei, különböző formában elérhetők a konfliktuskutato.hu honlapon elhelyezett „Konfliktustérképek” elnevezésű Integrált Térinformatikai Rendszerben (ITR), valamint az „Atrocitások, pogromok, tömeggyilkosságok, népirtások” című Digitális Konfliktus Adatbázisban (DKA.) A használat során az oktatókat, kutatókat, hallgatókat kiterjedt menürendszer, keresőmotorok, linkek és címkefelhő segíti. Az anyag feldolgozását az interaktív térkép, képanyag, dokumentáció, kontextualizálását pedig kapcsolódó tartalmak (videók, tematikus képgalériák és adatbázisok stb.) segítik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ITR-ben

A tematika az Integrált Térinformatikai Rendszerben egy Magyarországot ábrázoló interaktív térképként jelenik meg. A felület több fázisban kicsinyíthető és nagyítható. A térkép a Délvidéken jeleníti meg azt a több mint 40 helyszínt, ahol az 1941-es bevonulás, és az 1942 januári megtorlások során a magyar erők atrocitást követtek el a civil (zömmel szerb és zsidó) lakosság ellen. Az adott helyszínek egyenként, aktivizálható adatpontként jelennek meg. Az 1941-es és 1942-es atrocitások elkülönítését beállítható szűrők segítik. Az egyes adatpontok a geográfiai diszlokáció mellett vázolják az ott lezajlott erőszakos incidens rövid történetét, főbb jellemzőinek ismertetését, illetve kapcsolódó fotót, vagy dokumentációt tartalmazzák.

A térképen megjelenített események és információk idővonal formájában is elérhetők.

Az ITR főmenüjét DKA link kapcsolja össze a Digitális Konfliktus Adatbázissal.

Innen, illetve valamennyi adatpont tartalmának végén linkek révén egyaránt elérhető egy (a Digitális Konfliktus Adatbázis "Háttér" menüpontjában lévő) összefoglaló tematikus háttéranyag és bibliográfia, valamint az egyes támadásokat ismertető esetlista (a DKA "Enciklopédia" menüpontja).

Térkép

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Magyar atrocitások a szerbek és zsidók ellen a Délvidéken 1941-1942   (Térkép képernyőképe)map_magyaratroc_full.jpgMagyar atrocitások a szerbek és zsidók ellen a Délvidéken 1941-1942 (Térkép képernyőképe)
Fontos

A fenti térkép interaktív formában elérhető az ITR rendszerben.

Az egyes adatpontokra kattintva az egyes elemekről részletes információt is megtudhatunk.

Idővonal (interaktív animáció)

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Magyar atrocitások a szerbek és zsidók ellen a Délvidéken 1941-1942  (Idővonal képernyőképe)idovonal_magyaratroc_full.jpgMagyar atrocitások a szerbek és zsidók ellen a Délvidéken 1941-1942 (Idővonal képernyőképe)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag a DKA-ban

A Digitális Konfliktus Adatbázis "Háttér" menüpontjában elérhető két, az egymást követő erőszakhullámot ismertető elemzés "A délvidéki bevonulás: magyar atrocitások a szerb és zsidó lakosság ellen - 1941", illetve "A délvidéki razzia: magyar atrocitások a szerb és zsidó lakosság ellen - 1942" címmel. Ugyanitt található a két téma szakirodalmának bibliográfiája. A digitális tananyag az erőszakhullám ismertetése mellett részletesen ismertet mintegy száz magyarellenes incidenst és atrocitást. A feldolgozás során a hazai levéltári források, a korszak sajtóanyaga és a magyar könyvészeti anyag, valamint a visszaemlékezések mellett nagy hangsúlyt kapott a szerb szakirodalom kutatási eredményeinek beépítése is. A tananyag számtalan tömeggyilkosságot, megtorló akciót, kivégzést és egyéb atrocitást (pl. Újvidék, Zsablya, Szenttamás stb.) mutat be. A források alapján megkísérli megállapítani az egyes atrocitások áldozatainak számát, illetve a tettesek személyazonosságát, valamint hovatartozását is. Az „Enciklopédia” menüpontban megtalálható a soktucatnyi településen történt mészárlások, atrocitások kronológiai sorrendbe rendezetett listája (1941, 1942). Az egyes elemek linkek révén kapcsolódnak az ITR-hez, valamint a vonatkozó tartalmakhoz. A tananyag feldolgozását a Galéria menüpontban elhelyezett több tucat fotó segíti. További támogatást nyújthatnak a videók, illetve az egyéb, kiegészítő tartalmak (egyéb konfliktustérképek, digitális adatbázisok, tanulmányok stb).

Az 1938-1941 közötti területváltozásokat az Extrák menüpontban elhelyezett Revízió című térkép szemlélteti.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.