Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Kríziskommunikáció / Sajtókommunikáció

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A sikeres sajtókommunikáció alapelvei.

Sajtókommunikáció

Egy krízishelyzetben lévő cég vezetésének együtt kell működnie a médiával. Ha ezt elmulasztja, elveszti a lehetőséget az események, interpretációk alakítására. Ha nem tájékoztatja az újságírókat, ők a sztori nyomába erednek: dolgozókat, érintetteket, károsultakat keresnek majd fel és ezek alapján készítik el saját narratívájukat. Márpedig akár tetszik, akár nem, a közvéleményt az ő tudósításaik formálják. Ezért a legjobb, ha a vállalat együttműködő és a korábbi sajtókapcsolatait felhasználva proaktívan viselkedik.

A sajtókommunikáció alapelvei

Mindegy, hogy a legnagyobb televíziós csatornától, vagy egy kis internetes folyóirattól érkeztek, az újságírókat egyenlően kell kezelni! Mindenkinek azonos bánásmód jár. Érdemes megfelelő technikával felszerelt sajtószoba felállításával, számítógépekkel, kávéval és szendviccsel segíteni a munkájukat.

Az információáramlást a cég kijelölt képviselője (sajtófőnök, kommunikációs vezető, PR igazgató stb.) irányítsa, de időközönként más vezetők is legyenek elérhetők. Mindenkinek mondjuk ugyanazt, különben az információkért kirobbanó rivalizálásnak könnyen a cég érdekei eshetnek áldozatul. Az együttműködés jó befektetés! A proaktivitás jegyében az új híreket tőlünk tudják meg. Fontos a korrekt, kiszámítható viselkedés: tartsuk be a határidőket, hívjuk vissza az újságírókat, beszéljünk velük, hogy ismerjék az álláspontunkat, és hallgassuk meg őket, hiszen ők is segíthetnek nekünk. A beszélgetésekben, a közleményekben, interjúkban a kommunikációs stáb által előkészített paneleket, szakkifejezéseket, kulcsszavakat használjuk. Az újságíró ugyanis gyakran átveszi ezt a szóhasználatot. Fogalmazzunk egyszerűen! Ha ők nem értenek, az olvasók, tévénézők sem fognak.

Az érdeklődés az első néhány órában a legnagyobb. Ekkor az újságírót az érdekli, hogy mi történt, vannak-e áldozatok, mekkora a kár, van-e közvetlen veszély. Egy okos kommunikátor ilyenkor elmondja, amit tud. Később a „miért történt” tematika kerül előtérbe. A részletek válnak fontossá. Ekkor statisztikákkal, háttér-információkkal, adatokkal érdemes segíteni a sajtót, hiszen amit nem kapnak meg a cégtől, azt megszerzik majd máshonnan (internet, konkurencia stb.). Ezt követi az utolsó, az értékelő szakasz, a konklúzió levonása, a felelősök azonosítása.

Belső kommunikáció

A kríziskezelés nem képzelhető el belső kommunikáció nélkül. Az alkalmazottakat egyszerre, szükség esetén kisebb csoportokban kell informálni. Tájékoztatni kell őket arról, hogy mi és kikkel történt, mit tesz a vállalat most és később. A munkatársakat készítsük fel arra, hogy számíthatnak az újságírók feltűnésére (interjúk, fotózás, vágóképek). Mondjuk el a cég álláspontját, különben nem lesz mihez viszonyulniuk, és éles helyzetben a saját véleményüket adják majd elő. Tisztázzuk, hogy kötelesek-e válaszolni a kérdéseikre.

Üzenettérkép

A sajtó és a közvélemény részéről potenciálisan érkező kérdésekre adott, előre elkészített válaszokat tartalmazó dokumentumot üzenettérképnek nevezzük. Tartalmazza a különböző célcsoportokat, a lehetséges kérdések és problémák listáját, a különböző kérdéstípusokat (pl. nehéz kérdések, szakmai kérdések, emocionális kérdések), illetve a válságstáb által kidolgozott kulcsüzeneteket, valamint az ezeket alátámasztó adatokat, tényeket, dokumentumokat. A kulcsüzenetek prezentálása során kiemelt jelentősége van a könnyen áttekinthető, vizuális megoldásoknak (ábrák, grafikonok). A hitelességet növelheti, ha megbízható, semleges harmadik fél véleményére, számaira hivatkozunk.

Közlemény, interjúk

A közvélemény befolyásolásának hatékony eszköze a közlemény. Krízishelyzet esetén, amint értesülünk a történtekről, érdemes közleményt készíteni. Ilyenkor általában még nincs annyi mondanivaló, ami egy sajtótájékoztatóhoz szükséges, vagy éppen nem elég az idő annak megszervezéséhez. Később a fontosabb új híreket is meg lehet osztani a lakossággal ilyen formában. Egy profi közlemény rövid, tömör, világosan és érthetően fogalmaz. Ne legyen hosszabb, mint egy oldal.

A kommunikációs stábnak és a vezetőknek gyakran kell az újságírók rendelkezésére állniuk. Legtöbbször interjúalanyként. Ez a helyzet többnyire akkor jellemző, ha egy sajtótájékoztatóhoz kevés a hír, és a potenciális érdeklődő. Fontos, hogy mi kontrolláljuk a szituációt! Meg kell határozni az időtartamot és a helyszínt, ki kell deríteni milyen sajtóterméknek és melyik újságírónak nyilatkozunk. A közhiedelemmel ellentétben az interjú célja nem a barátkozás, vagy a feltett kérdések megválaszolása, hanem a tájékoztatás és a vállalat üzeneteinek célba juttatása. Válaszokkal kell készülni a nehéz, kellemetlen kérdésekre. Ha újra és újra felteszik őket, ugyanazt kell válaszolni, különben a szükségesnél többet mondunk. Interjúhelyzetben a kulcsmondatokat rögtön az elején el kell mondani. Érthetően kell fogalmazni, kerülni a bonyolult technológiai szakzsargont.

Nyilatkozati rend

Célja, hogy a krízis során összehangolja a vállalat kommunikációját. A cégnél mindenkinek tudnia kell, hogy ki, mikor, miről nyilatkozhat. A legjobb, ha a médiának és a lakosságnak szánt üzeneteket mindig egy személy (sajtófőnök, szóvivő) tolmácsolja. Speciális célcsoportok elérése érdekében esetenként más is beszélhet.

Sajtótájékozható

A sajtótájékoztató lehetőség arra, hogy elmondjuk álláspontunkat, elérjük a kijelölt célcsoportokat és formáljuk a közvéleményt. Akkor érdemes megszervezni, amikor van rá igény és a cégnek valóban van mondanivalója. Máskor elég, ha az újságírók interjúigényét elégítjük ki. A sajtótájékoztatót komoly előkészítő munka előzi meg (helyszín, technika stb.). Az újságírókat a sajtólista alapján egyenként kell meghívni. Rövid összefoglalók, háttéranyagok készülnek, szétoszthatók a korábbi közlemények. A sajtótájékoztatót a cég olyan képviselője vezesse, aki rutinos médiaszereplő. Aki tudja, hogyan öltözzön fel megfelelően, hiszen egy katasztrófa idején nem feltétlenül a 3000 dolláros Boss öltöny a jó választás. Képes a kérdésekre röviden és érthetően, a vállalat kríziskommunikációs stratégiájának megfelelően válaszolni. Fontos, hogy tudja: lehet azt mondani, hogy „nem tudom”, „erről még nem rendelkezünk kielégítő információval”. Ez ugyanis sokszor jobb, őszintébb válasz, mint a megalapozatlan tájékoztatás.

Képgaléria Clinton botrányáról és sajtótájékoztatóiról

Flash lejátszó letöltése

Clinton és Lewinsky
A képgaléria lapozása az oldalt megjelenő nyilakkal lehetséges.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.