Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Kríziskommunikáció / Nagy adatbázisok

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Hatalmas mennyiségű adatok elemzésének módszerei, a világ konfliktusainak jobb megértéséhez.

Nagy adatbázisok

A társadalmi krízishelyzetekre vonatkozó módszeres adatgyűjtések a második világháborút követően kerültek ki a történelemtudományok „fogságából”. A mai adatgyűjtések célja ma már nemcsak a megismerés, hanem a társadalmi krízisek előrejelzése, és ha már bekövetkeztek, a beavatkozás.

Ebben a fejezetben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassunk néhány online elérhető adatbázist, melynek használatával az aktuális társadalmi krízishelyzetek detektálhatók és hatékony kríziskommunikációval megelőzhetők, ill. csillapíthatók.

A rendelkezésre álló adatbázisok alapvetően két csoportba sorolhatók: beszélhetünk kvalitatív és kvantitatív adatbázisokról.

Kvalitatív adatbázisok

1.Youtube, Google

Az egyik leggyakrabban használt internetes közösségi alkalmazás a youtube videó megosztó. Az egyes videók között keresgélhetünk, böngészhetünk. A következő oldalon például beállíthatjuk, hogy milyen témájú videókat szeretnénk listázni, valamint a nézettség mértéke szerint is készíthetünk szűrést: http://www.youtube.com/charts/videos_views/news?t=m

A „hírek és politika” témájú videókat választva megjelennek azok a videók, melyek megtekintése alapján következtetéseket vonhatunk le a világ társadalmi krízishelyzeteire. A legmagasabb nézettségtől visszafele haladva érdemes néhány videót áttekinteni, tekintettel arra, hogy bizonyos kultúrák tagjai körében többen vannak a youtube-ot használók, s ők kulturális hátterüknél fogva egydimenzióssá tehetik a „kínálatot”.

A legnézettebb és a „leglátványosabb” konfliktusokat érdemes kiemelni. Tekintettel arra, hogy társadalmi krízisekről van szó, arra is érdemes figyelni, hogy a résztvevő felek milyen társadalmi (nagy) csoportok képviselői. Miután azonosítottuk a feleket és a konfliktust, érdemes megnézni a http://ternds.google.com oldalon, hogy az elmúlt időszakban mennyien kerestek rá az egyes feleket leíró szavakra a google rendszerében). Az alkalmazás azt is megmutatja, hogy a vizsgált időszakban (mely ugyancsak beállítható) milyen eseményekről számoltak be a különböző híradásokban.

2. Tudományos kvalitatív adatbázisok

Miután azonosítottuk a konfliktust és a konfliktusban résztvevő feleket, érdemes részletes kutatást végezni. A leggyakrabban használt és a leginkább naprakész közösségi enciklopédia, mely erre lehetőséget ad, a wikipedia. A wikipedia adott szócikkeinek elolvasása útján az (aktuális) helyzetről gyűjthetünk információkat. A wikipedia szócikkek gyakran hivatkoznak elektronikusan (is) elérhető forrásokra. A könyvek egy része digitalizált formában ingyenesen elérhető a http://books.google.com illetve az http://archive.org/details/texts oldalakról. A frissebb könyvek, melyek szerzői még bevételt remélnek: fizetősek. Ezek egy része azonban a nagyobb könyvtárak informatikai hálózataiból letölthető. A folyóiratok többsége néhány nagyobb metaadatbázisban lelhető fel.

Például: Springer: http://link.springer.com/ , Jstor: http://www.jstor.org/ , ScienceDirect: http://www.sciencedirect.com/ , Sage: http://www.sagepub.com/home.nav

Flash lejátszó letöltése

Néhány elérhető metaadatbázis, folyóiratokra, publikációkra, stb.
Kattints a listaelemekre a navigáláshoz!

Ezekért a tartalmakért fizetni kell, de ha nem akarunk fizetni, akkor a közkönyvtárak, egyetemeinek gépeiről ingyenesen elérhetők. Mindegyik ilyen adatbázis tartalmaz egy menüt, amelynek segítségével kereshetünk a szövegekben. Tudományágak szerint bontva is böngészhetünk a tartalmakban. Továbbá van szabadszavas keresőmező.

Az imént bemutatott teljes szöveges adatbázisokon kívül használhatjuk a Human Relations Area Files elektronikus változatát is: http://www.yale.edu/hraf/.

A HRAF kulturális antropológiával foglalkozó intézet, melynek célja, hogy elősegítse az összehasonlító kulturális antropológiai vizsgálódásokat.

Az 1930-as években a Yale Egyetemen az emberi viselkedés tanulmányozása céljából jött létre az Institute of Human Relations azért, hogy a rendelkezésre álló kulturális információkat kategorizálja. A HRAF két nagyobb kutatási területen gyűjt szövegeket: eHRAF Archaeology valamint eHRAF World Cultures A teljes szövegű adatbázisokon kívül enciklopédiák is a kutatók rendelkezésére állnak. A tartalmak csak a HRAF tagintézményeknek állnak ingyenesen rendelkezésre. Az eHRAF alapötlete, hogy a különböző archeológiai, antropológiai tudományos leírásokat olyan egységekre bont, melyek a felhasználó elképzeléseinek megfelelően tetszés szerint újra rendezhetők. Újra rendezhetők például földrajzi, kulturális egységek, vagy különböző tárgyak (pl. társadalmi szervezet, leszármazás vagy művészet, divat stb.) szerint (Ford et al. 1945).

eHRAF Archeology

Az eHRAF teljes szöveges adatbázis, melyben a feldolgozott információkat kategorizáltan rendezik. Az adatbázis egyrészt a Föld egyes régiói, másrészt az archeológiai korszakolás szerint rendezi az egyes dokumentumokat. Az eHRAF felépítésének megfelelően az eHRAF Archeology is paragrafusokra bontva tartalmazza a teljes szövegeket (könyveket), melyeket az indexelés révén alkalmassá tesznek arra, hogy különböző keresőszavaknak megfelelő találatokhoz jusson a felhasználó. Az eHRAF Archeology oldalon is található kereső motor (search). Az eHRAF oldalain a keresés több típusa is rendelkezésre áll. A „Basic search” funkciót használva az egyes indexelt szövegek paragrafusai szerint kereshetünk. A „Word search” funkciót használva az eredeti szövegekben kereshetünk. A „Lookup search” révén az indexelt paragrafusok kiválasztását kombinálhatjuk a tárgy szerinti információkkal (művészet, alapvető információk, gazdaság, oktatás, nyelv, jog, vallás, stb.), valamint a tradíciók szerinti szűréssel. A szabad szavas keresőben keresőszavakat adhatunk meg. Kereshetünk a bibliográfiai adatok között is. A keresésen kívül lehetőségünk van böngészésre is. Böngészni két módon lehetséges az eHRAF Archeology adatbázisban: egyrészt a fő kategóriák szerint, másrészt pedig az Outline of Cultural Materials jelzeteiben.

eHRAF World Cultures

Az eHRAF world cultures online adabázis, mely a kulturális és a társadalmi élet valamennyi vonatkozásáról tartalmaz információt. A World Cultures adatbázisban több mint 400 kultúrára vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok. Ebben az adatbázisban is lehetséges a keresés. A keresőmotor beta változata itt érhető el: http://ehrafworldcultures-beta.its.yale.edu/ehrafe/

A különböző kultúrák szerint böngészhetünk. Böngészhetünk név szerint, kiválaszthatunk egy régiót, de arra is lehetőségünk van, hogy egy adott országot válasszunk ki. Így pl.: kiválaszthatjuk a régiók közül Middle East régiót, s azon belül megtalálhatjuk pl. a „Kurds” csoportot. De hasonlóképpen kiválaszthatjuk az országok közül pl. Armenia-t, ahol szintén megtalálhatjuk a „Kurds” csoportot. Akár a régióktól, akár az országoktól jutunk el a „Kurds” csoportig, mindkét esetben rendelkezésünkre áll a kultúra összefoglaló leírása, és azok a teljes szövegű dokumentumok is, melyekből az előző leírások készültek. Ezek a feldolgozott dokumentumok a teljes bibliográfiai leírásokkal és többségében az eredeti dokumentumok digitalizált változataival férhetők hozzá.

Az kéziratokat is digitalizálták, így azok is indexelve elérhetők az adatbázisból.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.