Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Kríziskommunikáció / A hatékony kommunikáció maximái (Mennyiség, Minőség, Viszony, Mód)

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A kommunikációs maximákról és azok betartásának szükségességéről.

A hatékony kommunikáció

Csoportközi találkozáskor a megértésre való készség az egyik csoporthoz és a másik csoporthoz tartozó személyek között az idegen csoporttag szándékainak észlelésétől függ. A különböző csoport-hovatartozású felek a siker nagyobb esélyével alakíthatják kapcsolatokat a bizalom pályájára, ha hatékony kommunikációba kezdenek egymással, ami lehetővé teszi számukra, hogy ne a félelem és az ártalom, hanem a remény és a nyereség jegyében értelmezzék a másik nyílt és rejtett kommunikatív viselkedését. Akkor jön létre hatékony kommunikáció, ha a másik csoporthoz tartozó tagról alkotott képbe nem szüremlenek be paranoid téveszmék, melyek előfordulása egyébként csoportközi találkozások esetében nem ritka.

Deutsch a hatékony kommunikációt a csoportközi konfliktusok megoldása és a társadalmi krízisek kezelése eszközének tartja. Deutsch hangsúlyozza, hogy a hatékony kommunikáció feltétele a becsületesség. A másik félrevezetésére irányuló nem becsületes kísérletek nagy valószínűséggel gyanakvásra, kételkedésre, félelemre és meghasonlásra vezetnek, ami a felek közötti kommunikációt rosszindulatúvá teszi.

A hatékony kommunikáció alapvető feltétele, hogy a felek mindegyike ragaszkodjon ahhoz, hogy egy morális közösséghez tartoznak, s mindenkinek egyenlő joga van az igazságos bánásmódhoz.

Az Együttműködés Elve

Az emberek közötti kommunikáció folyamata normális esetben nem azt mutatja, hogy a közlés egymást követő egységei között nincs kapcsolat. Sőt, ha a kommunikációs folyamat egymást követő egységei között hiányzik a kapcsolat, akkor a kommunikáció kóros. A hatékonyság biztosítása érdekében a közlés egységei jellegzetesen az együttműködés szellemében születnek. A közlésben résztvevő felek mindegyikének el kell ismernie, hogy közös cél vagy legalább egy kölcsönösen elfogadott irány nélkül nem várható megértés. Grice szerint a kommunikáció folyamata során bizonyos, nem kívánatosnak és nem odaillőnek minősülő mozzanatok kizárhatók. A kommunikáció hatékonyságának biztosítása érdekében egy általános elv fogalmazható meg, melynek figyelembevétele minden résztvevőtől elvárható. Az elv a következőképpen fogalmazható meg: „A közlési hozzájárulás feleljen meg annak az elfogadott célnak vagy iránynak, melyet az közlők között zajló üzenetcsere adott szakaszában az elfogadott cél vagy irány megszab”(Grice, 1989.p.26).

Egyetérthetünk Grice-szal abban, hogy ez az elv az együttműködést hangsúlyozza. Ha ezt az elvet egyik vagy mindkét fél mellőzi, akkor olyan hatások szabadulnak el, amelyek a másikat ellenséggé alakító akaratnak kedveznek.

Speciális maximák

Az Együttműködési Elv érvényesítése során szempontot kell figyelembe venni. A hatékony kommunikáció egyébként Grice szerint csak akkor valósul meg, ha mind a négy szempont érvényesül. A négy szempont a következő: Mennyiség, Minőség. Viszony és Mód.

Ezek a szempontok, valamint a velük kapcsolatos kommunikációs következmények a maximálisan hatékony információcserét szolgálják. Az Együttműködés Elve alapján levezetett maximák betartása szerződésszerű kapcsolatot hoz létre a kommunikációs partnerek között, akik ezáltal áthidalhatják az emberek között tátongó szakadékot, melyet a Hobbes által emlegetett „mindenki háborúja, mindenki ellen” nyit.

A maximák betartása a felek számára kölcsönös haszonnal kecsegtető ésszerűséget feltételez, akik egyébként nem lennének alkalmasak arra, hogy a kommunikációs folyamat során egymásnak információt adjanak, egymástól információt fogadjanak és hassanak egymásra.

E bevezetést követően vizsgáljuk meg közelebbről a hatékony kommunikáció maximáit.

Mennyiség

A Mennyiség maximája azt követeli meg a kommunikációban résztvevő felektől, hogy optimális mennyiségű információt küldjenek, ami a megértéshez szükséges mennyiségnél nem lehet kevesebb, de azt túl sem lépheti. Mint Grice írja, „hozzájárulásod legyen annyira informatív, amennyire szükséges (az információcsere adott célja szempontjából)-„ A Mennyiség maximája azonban arra is figyelmeztet, hogy az üzenet a szükségesnél több információt sem tartalmazhat.

Ez a maxima egyszerű és világos. A közlő ne adjon se túl kevés, se túl sok információt, ha csak nem akar szándékosan zavarosnak mutatkozni, vagy nem törekszik arra, hogy a másikat félrevezesse. Túl sok vagy túl kevés információ egyaránt ártalmas.

Minőség

A Minőség maximája a becsületesség szabályát követve azt követeli meg a közlőtől, hogy „Próbáld meg, hogy ne mondj mást, mint igazat.” (Deák Ferenc ezt a maximát úgy fogalmazta meg, hogy Ne hazudj!”).

Az igazságot természetesen nem episztemológiai értelemben kell vennünk. Az igazsághoz való ragaszkodás maximája csupán azt jelenti, hogy a hatékony információcserében érdekelt felek ne mondjanak olyat, amiről tudják, hogy hamis. Ez a maxima tökéletesen szembe megy a machiavellizmussal. Hasonló, járulékos maxima, mely azt követeli meg a közlőtől, hogy ne mondjon olyat, amit nem tud megfelelő bizonyítékkal alátámasztani

Viszony

A Viszony maximájának megfogalmazása velős. A maxima mindössze két szóból áll: „Légy releváns!” A relevancia meghatározása már annál nehezebb. Ráadásul a hatékony kommunikációt rendkívül megnehezítő módon a kommunikációs folyamat során változhatnak a relevancia fajtái és fókuszai.

Mód/Manner

A Mód maximája nem arra vonatkozik, amit a közlők mondanak, hanem arra, hogy miként mondják. A maxima egyetlen mondatból áll: „Légy egyértelmű!”

Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a közlőnek kerülnie ajánlatos a homályos kifejezéseket és a kétértelmű megfogalmazásokat. A rövidség és a rendezettség szintén a Mód maximája részét képezi.

Humor

A maximák szándékos megsértését kihasználásnak nevezzük. A kihasználás során ugyan a közlő megsérti egyik vagy másik maximát, de közben metakommunikációs úton a másik tudtára adja, hogy az Együttműködés Elvét nem sérti. A mennyiség maximájának megsértése révén gúnyolódásra nyílik alkalom. Ha azt mondja valaki, hogy „a szex az szex”, vagy egyéb, hasonlóan nem informatív kijelentést tesz, akkor azt mondja, anélkül, hogy kimondaná, hogy „nincs értelme erről beszélni veled.”. Hitler egyszer egy nagy tömeg előtt tartott beszédében Roosevelt-et gúnyolta ki, túladagolva az információt: „Roosevelt újra azt kérdezi, hogy milyen biztosítékot adhatunk neki arra, hogy a német fegyverese erők nem fogják megtámadni és nem fogják elfoglalni a következő független államokat….” A mondat folytatásakor Hitler egyre több ország nevét sorolt fel, míg a felsorolás a köznevetségbe nem fulladt.

X férje kapcsolatban van B feleségével. X mások előtt szóba hozza B-t. X is, és közönsége is tudják, hogy mi a helyzet X férje és B felesége között. X csak annyit mond, „B nagyon elfoglalt fickó”: Mind X mind társasága tisztában van azzal, hogy amit X mondott, azt egyáltalán nem gondolja úgy. Az irónia forrása a mondott és a gondolt tartalom közötti ellentmondásból fakad.

Nagyon sok más példa is felhozható, melyek mindegyik azt mutatja, hogy kihasználás esetében hiába sérülnek az egyes kommunikációs maximák, az Együttműködés Elve ereje felülkerekedik a hatékony kommunikáció egyes maximáinak megsértésén. Válság esetében viszont maga az Együttműködés Elve sérül.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.