Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Open source rendszerek a térinformatikai gyakorlatban – Asztali alkalmazások / QGIS - Rétegek és beállításaik

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A QGIS-be importálható különböző típusú rétegek megnyitásával, megjelenítésével, tulajdonságaik szerkesztésével kapcsolatos menü áttekintése.

QGIS - Rétegek és beállításaik

Réteg menü

A QGIS-ben is, hasonlóan a többi térinformatikai szoftverhez, különböző (akár több) típusú állományt kezelhetünk. Ezeket az állományokat rétegekként kezeli a program, mintha egy szendvicset építene fel belőlük: ami legalul van azt rajzolja ki először és utána a többit. A különböző rétegekhez szorosan kapcsolódnak általános műveletek, illetve speciális, csak egy féle típushoz tartozóak, melyek lehetővé teszik a rétegek megjelenítésének és/vagy adatainak manipulálását.

Új: Új réteget adhatunk hozzá, mely lehet az ESRI cég (és sok más program) natív formátumát jelentő .shp kiterjesztésű Shapefile és a spatiaLite nevű térbeli adatokat is támogató adatbázis állomány.

Shapefile esetén meg kell adnunk először a benne tárolt grafikai elemek típusát: pont, vonal, felület. Sajnos egy Shapefile-ban csak egyféle típust tudunk kezelni, így már munkánk elején meg kell terveznünk, milyen elemeket akarunk az adott állományban tárolni. Második lépésben definiálnunk kell az állomány vetületét. Ezt megtehetjük az adott vetület EPSG számának (részletesen a projekt honlapján olvashatunk az EPSG rendszerről) megadásával - a magyarországi EOV vetület EPSG kódja 23700 - vagy a szövegdoboz melletti gomb használatával, ahol egy listából választhatunk. Ebben a listában a különböző vetületeket valamilyen jellemző alapján csoportosították, így például a magyar EOV vetületet a Vetületi koordinátarendszerek főcsoportban a Swiss Oblique Mercator csoportban találjuk meg, mivel a svájci rendszerhez hasonlóan a magyar geodéták is ferde elhelyezésű hengervetületet használtak az EOV megalkotásakor. Következő lépésként meg kell adnunk az attribútumait az adott Shapefile-nak, pl. utak esetén az alábbi lehetséges attribútumok léteznek: Név, Szélesség, Teherbírás, Anyag, Egyirányúság stb. Attribútumaink lehetnek Szöveges adatok (utcanév), Egész szám (szélesség) vagy Decimális szám (teherbírás). Beállíthatjuk a mező Szélességét és (Decimális szám esetén) Élességét is. Ha a szükséges beállításokat megtettük, az Új attribútum gomb használatával lezárhatjuk az addigi beállításokat és a lenti listához hozzáadódik attribútumunk. Az attribútumok listájából az Attribútum eltávolítása gombbal ki is törölhetünk, amennyiben elrontottuk a beállítások egyikét.f Az alsó OK gombbal jóváhagyhatjuk a beállításokat és a bal oldali Rétegek ablakban megjelenik az általunk létrehozott új réteg.

SpatiaLite réteg esetén hasonló beállításokkal van dolgunk így csak a különbségekre koncentrálunk. Első lépésként létre kell hoznunk egy új spatiaLite adatbázisfájlt az Adatbázis sor végén lévő gombbal. Ezután a Réteg névnél megadjuk az új rétegünk nevét és elnevezzük a Geometriát tartalmazó oszlopunkat. A következő lépés az eltárolt adatok típusa, ami a korábban említett három mellé kiegészül a Multipont, Multivonal, Multifelület típusokkal, melyek olyan bonyolultabb rajzi elemeket is tartalmazhatnak, amik nem támogatottak az egyszerűbb típusokban, pl. olyan, két szegmensből álló vonalak, melyek nem találkoznak egymással, de mégis egy vonalnak tekintendők (pl. megszakadó szintvonal). A vetület és attribútumok megadása teljesen azonos a Shapefile esetén megismerthez képest.

Rétegek és csoportok átvétele: Ezzel a funkcióval egy már létező QGIS projektből tudunk átvenni rétegeket vagy csoportokat.

Raszter réteg hozzáadás: Raszteres térinformatikai állományokat tudunk megnyitni és betölteni segítségével.

Raszteres adatállomány beolvasása a Quantum GIS-be és álszínes megjelenítése interaktív animáció keretében.

Flash lejátszó letöltése

Raszteres állomány importálása (Az animációt a lejátszás ikonnal indíthatja el)

Vektor réteg hozzáadás: Hasonló mint az előző, de vektoros állományok betöltésére.

Vektoros állomány beolvasása Quantum GIS munkaterületére interaktívan bemutatva a folyamatot.

Flash lejátszó letöltése

Vektoros állomány importálása (Az animációt a lejátszás ikonnal indíthatja el)

PostGIS réteg hozzáadás: A PostGIS lehetővé teszi PostgreSQL környezetben térbeli adatok letárolását. Ezzel a funkcióval olyan szerverhez kapcsolódhatunk, mely ilyen szabályok alapján közöl térbeli adatokat.

SpatiaLite réteg hozzáadás: Már létező spatiaLite adatbázisfájl megnyitását teszi lehetővé a gépünk merevlemezéről.

MSSQL réteg hozzáadás: Microsoft SQL formában tárolt adatokhoz teszi lehetővé a hozzáférést.

WMS réteg hozzáadás: Egy Web Map Service szolgáltatáshoz tudunk kapcsolódni a menün keresztül. Ezek a szolgáltatások raszteres formában tesznek közzé térképi állományokat, amelyeket mi megnyithatunk és kezelhetünk a QGIS-ben.

Tagolt szöveg réteg hozzáadás:

Olyan szöveges állományok beolvasását teszi lehetővé, melyekben adatok nagy mennyiségben követik egymást valamilyen rendszer szerint; általában valamilyen speciális karakter vagy szövegrészlet választja el az adatokat egymástól, például pontosvessző, tabulátor vagy szóköz. Beolvasáskor fontos beállítanunk az elválasztó karaktert vagy szövegrészletet; annak a sornak a számát, ahonnan kezdve a beolvasás lefusson (így elkerülhetjük a fejlécet tartalmazó sor beolvasását, mely nem közöl számunkra adatot) és a vetületi X és Y koordinátákat tartalmazó oszlopot, hogy az adathalmazban lévő elemekhez térbeli helyzetet tudjon rendelni a program.

Szöveges állomány és a benne tárolt adatok beolvasása és megjelenítése interaktív animáción bemutatva.

Flash lejátszó letöltése

Tagolt szöveges állomány importálása (Az animációt a lejátszás ikonnal indíthatja el)

Új GPX réteg létrehozás: Egy új .gpx fájlt hoz létre, melyet elsőként hozzáad a munkaterületünkhöz. Ezután a számítógéphez kapcsolt GPS eszközzel vagy manuális rajzolással rögzített adatokkal feltölthetjük a .gpx állományt.

Oracle GeoRaster réteg: Hasonló lehetőség, mint a WMS réteg; a fő különbség, hogy ebben az esetben az Oracle nevű cég raszteres állományait kínáló szerverekhez létesíthetünk kapcsolatot.

SQL Anywhere réteg hozzáadás: Hasonló az MSSQL és PostGIS kapcsolatokhoz és ezzel az opcióval kapcsolódhatunk ilyen formában adatot szolgáltató szerverekhez.

WFS réteg hozzáadás: Web Feature Service szolgáltatóhoz nyújt kapcsolódási lehetőséget. Lényeges különbség a WMS-hez képest, hogy ebben az esetben nem raszteres állományokat tudunk letölteni, hanem vektorosakat, így többféle módosítási lehetőségünk van az adatok felhasználásánál.

Stílus másolás: Adott réteg stílusjegyeinek (pl. vonalvastagság, vonal színe, szaggatás mértéke) ideiglenes vágólapra helyezése.

Stílus beillesztés: A vágólapra helyezett stílus bemásolása az adott rétegre és az addigi stílus felülírása.

Attribútum tábla megnyitása: Az aktív réteg attribútumainak megnyitása táblázatos formában, ilyenkor át tudjuk tekinteni az összes elemhez tartozó attribútum adatokat.

Módosítások mentése: Szerkesztés után vagy közben az addigi változások elmentésére szolgál.

Szerkesztés be/ki: Adott réteg szerkesztését kezdhetjük meg vagy zárhatjuk le. Fontos tudni, hogy a QGIS-ben nem szerkeszthetünk külső helyről megnyitott állományokat, azokról először másolatot kell készíteni és az újonnan létrejött Shapefile-t megnyitva tudjuk szerkeszteni.

Mentés másként: Az adott réteget menthetjük el más formátumban a parancs segítségével. Hasznos funkció külső állományok másolatának létrehozásához, hogy szerkeszteni tudjuk tartalmukat.

Szelekció mentése vektor fájlként: A munkaterületen kijelölt elemek elmentésére szolgál. Az elemek ilyenkor egy új vektoros állományba kerülnek.

Réteg(ek) eltávolítása: A kijelölt réteget/rétegeket kitörli a Rétegek ablakban látható listából és eltávolítja az adott projektből. Ha az adott réteg szerkesztés alatt áll, rákérdez a változások elmentésére.

Réteg vetület: A kijelölt réteg vetületi paramétereit jeleníti.

Projekt vetület a rétegből: Az adott réteg vetületét átveszi az egész projekt és a program abban jelenít meg minden más adatot is.

Tulajdonságok: Az adott réteg tulajdonságait mutatja meg egy felugró ablakban. Az elérhető lehetőségek különbözhetnek a réteg típusának (raszteres vagy vektoros) függvényében.

Vektoros elemek esetén az alábbiakkal találkozhatunk:

Stílus fülön a réteg grafikus elemeinek megjelenését tudjuk befolyásolni. A bal felső sarokban lévő legördülő listából választhatjuk ki milyen szempontrendszer szerint szerkesztjük rajzi elemeinket. Egy szimbólum esetén minden elem (pont, vonal vagy felület) ugyanazt a stílust veszi fel, pontok esetén előre elkészített jelek közül is választhatunk, például repülőtér vagy kemping jel, vonalak és felületek esetén a vonal – és felületstílust tudjuk módosítani. Pontszerű elemek esetén további három lehetőség közül választhatunk: növekvő szimbólum – adott attribútum értékei szerint osztályozza az elemeket és a kiválasztott jel méretét változtatja az osztályoknak megfelelően; folytonos szín módban a maximális és minimális értékhez megadott színek között interpolálva generál árnyalatokat az értékeknek megfelelően; egyedi érték módszer esetén meghatározhatunk osztályokat és minden egyes osztályhoz beállíthatunk stílust. Vonalas és felületi elemek esetén az alábbi kategóriák közül választhatunk: Kategorizált esetén valamelyik attribútum alapján kategóriákat tudunk létrehozni, minden egyes kategória elemei ugyanazt a stílust veszik fel. Különböző minőségi besorolás (település szintje a közigazgatási hierarchiában) esetén hasznos eszköz, amikor szeretnénk jól láthatóan elkülöníteni az adott elemeket egymástól. Növekvő esetén csoportokat alkotunk, amelyek valamilyen határértékeknél különülnek el egymástól. Ezeket a határértékeket meghatározhatjuk automatikusan különböző módon, például egyenlő intervallumok szerint, egyenlő számú elemet létrehozó mód szerint vagy természetes töréspontok mentén. Ennél a módszernél beállíthatjuk a létrehozandó osztályok számát is. Szabály bázisú eljárás esetén nekünk kell matematikai szűrők segítségével saját szabályrendszert létrehozni, mely az elemeket egy vagy több attribútum alapján besorolja a rendszernek megfelelő csoportba. Minden csoportnak meg kell adnunk a saját szabályszerűségét és a csoport stílusát. Pont áthelyezés csak pontréteg esetén alkalmazható.

Előzőekben beolvasott pontszerű elemek szimbólumának megváltoztatása.

Flash lejátszó letöltése

Vektoros állomány szerkesztése (Az animációt a lejátszás ikonnal indíthatja el)

A következő fülön (Címkék) az adott réteghez tartozó automatikus címkézés beállításait találjuk, például alapbeállítások, címke elhelyezése, forgatása, eltolása stb.

Mezők fülön az adott réteg mezőinek listáját kapjuk.

Általános fülön a rétegre vonatkozó általános beállításokat találjuk, például a réteg neve, vetület, méretaránytól függő kirajzolás értékei és az attribútum elemek bevitelének karakterkódolása.

Metaadat fülön rövid leírást kapunk a rétegről: fájltípus, elérési útvonal, geometria típusa, elemek száma stb.

Műveletek részben egyszerűbb műveleteket tudunk létrehozni, melyek az attribútumok adatait módosíthatják és menthetik el egy már létező vagy újonnan létrehozott mezőbe.

Összekapcsolások részben valamilyen attribútum alapján egy másik réteget kapcsolhatunk hozzá adott rétegünkhöz, ilyenkor a hozzáadott réteg attribútumai is hozzáadódnak a rétegünk attribútumaihoz.

A Diagrammok fülön található beállításokkal tudunk kör- és szövegdiagrammot generálni rétegünk attribútumai alapján és alapbeállításokon változtatni: megjelenés, méret, pozíció, a diagramban felhasználandó attribútumok és a megjelenítési színeik beállításai.

Az utolsó Átfedés fülön lévő további beállítások a diagramokhoz kapcsolódnak. Itt is megadhatjuk a diagram típusát: kör-, oszlopdiagram és méretezhető SVG szimbólum. Kör- és oszlopdiagramnál az előzőekben ismertetett módon adhatjuk meg az adatokat. Változó méretű SVG ikonok esetén pedig az értékekkel növekedésével párhuzamosan a kiválasztott ikon mérete növekedik, kifejezve a számadatok változását.

Raszteres réteg esetén kicsit más opciókat találunk a felugró ablakban:

Stílus fül tartalmazza a raszteres réteg megjelenítésére vonatkozó beállítási lehetőségeket. Szkennelt térképeket és légifelvételeket automatikusan Három sáv szerint jelenít meg a QGIS; szürke színű szkennelt állományokat Egy sáv szürke mód szerint. Háromnál több csatornával rendelkező állományok esetén mi dönthetjük el, hogy monitorunk vörös, zöld és kék színeivel mely három sávot jelenítsük meg. Domborzati adatokat tartalmazó rétegek esetén választhatunk, milyen színpalettával történjen adataink ’kiszínezése’: szürkefokozatos skála, álszínes, freak out (ez utóbbi kettő hamis random generált színeket használ) és színtábla.

A Színtábla fül segítségével definiálhatunk saját ízlésünknek megfelelő színtáblát, azaz megadhatjuk, hogy mely értékekhez milyen szín tartozzon. Ez a lehetőség csak domborzatmodellek esetén elérhető, mivel normál képek esetén az intenzitásértékek kerülnek automatikusan megjelenítésre. A megadott színek közötti interpoláció lehet diszkrét, lineáris vagy pontos. Az általunk készített színtáblát el is menthetjük, így akár később is felhasználhatjuk.

Az előzőekben beolvasott raszteres állomány átszínezése tetszőlegesen választott színekkel.

Flash lejátszó letöltése

Raszteres állomány szerkesztése (Az animációt a lejátszás ikonnal indíthatja el)

Az Átlátszóság fülön raszteres rétegünket részben vagy teljesen átlátszóvá tehetjük. Alapvetően megkülönböztetünk globális, a réteg egészére vonatkozó, átlátszóság értéket és csak egy adott sávra vagy intenzitás értékre vonatkozót.

Az Általános résznél hasonló paramétereket találunk, mint a vektoros rétegek esetén: réteg neve, a betöltött fájl elérési útvonala, vetület.

Meta adat fül ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint vektoros réteg esetén.

Piramisok fülön lehetőségünk van képpiramisokat generálni az adott réteghez. Ezek a fokozatosan csökkentett felbontású képek lehetővé teszik, hogy a raszteres réteget gyorsabban megjeleníthesse programunk.

Az utolsó Hisztogram fülön az adott raszteres réteg pixeleinek hisztogramját tudjuk kirajzolni automatikusan. Alkalmas hagyományos szkennelt térképek, légifényképek vagy többsávos műholdképek, illetve domborzatmodellek hisztogramjának kirajzolására. Lehetőségünk van a hisztogram képének elmentésére is a grafikon alatti gombbal. Többsávos raszteres réteg esetén mindhárom (vörös, zöld, kék) sáv pixeleinek eloszlását megtekinthetjük.

Lekérdezés: SQL nyelvnek megfelelő lekérdezéseket írhatunk a menüben, mellyel elemeket válogathatunk le adott rétegekből valamilyen kritérium alapján.

Címkézés: Adott rétegen tárolt összes elem adott attribútumban szereplő adataival való automatikus címkézése, például az összes település nevét megjeleníti a térképen.

Hozzáad az áttekintőhöz: Az Áttekintő ablak (kicsinyített nézet a térképünkről) tartalmához hozzáadja az adott réteget.

Mindent hozzáad az áttekintőhöz: Az összes rétegünket hozzáadja az Áttekintő ablakhoz.

Mindent kivesz az áttekintőből: Minden réteget kitöröl az Áttekintő ablakból.

Minden réteget mutat: A Rétegek menüben felsorolt összes réteg láthatóságát bekapcsolja, azaz a hozzájuk tartozó adatokat kirajzolja a munkaterületen.

Minden réteget elrejt: Az előző művelet fordítottja, minden réteg láthatóságát kikapcsolja.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.