Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Open source rendszerek a térinformatikai gyakorlatban – Asztali alkalmazások / Bevezető, a GRASS GIS telepítése, elindítása

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A GRASS GIS rövid története, telepítés menete és eredménye, a szoftver elindítása és első lépések

Bevezető, a GRASS GIS telepítése, elindítása

Bevezető és történeti áttekintés

A GRASS betűszó a Geographical Resource Analysis Support System rövidítése, de gyakran csak GRASS vagy GRASS GIS néven hivatkoznak rá. A szoftver fejlesztését még az 1980-as években kezdték el az Amerikai Egyesült Államok hadseregének Mérnöki Hadtestének keretein belül. Alapvetően egy olyan rugalmas, több platformon is telepíthető, így alkalmazható szoftvert akartak fejleszteni, mely egyben lehetővé teszi bonyolultabb térbeli elemzések elvégzését, a katonai logisztikai kérdések megválaszolását és térbeli adatok megjelenítését a döntéshozók munkájának megkönnyítése érdekében. 1991 körül az addigi fejlesztők szabadon hozzáférhetővé tették a szoftvert és forráskódjait is, lehetővé téve így a szélesebb körben való elterjedését és a fejlesztés felgyorsulását is.

A korábban említett követelmények mellé még továbbiak is megfogalmazódtak (pl. ugyanazon a számítógépen több felhasználó is elérhesse és futtathassa a GRASS-t, akár ugyanazon az adatokon is), így a lehetséges platformok közül a UNIX operációs rendszerre esett a fejlesztők választása. Ehhez igazodva a legkevesebb hibát (bugot) is ez a verzió tartalmazza mind a mai napig. Mivel a legtöbb UNIX környezetben megírt szoftver, modul és függvénykönyvtár szinte ugyanabban a formában futtatható Linux operációs rendszereken is, így utóbbi operációs rendszeren is teljes értékű szoftverként kezelhetjük a GRASS-t. Sajnos mai napig létező probléma a teljes forráskód Windows környezetbe történő migrációja, a jelenlegi legfrissebb verzió (GRASS 6.4.2) is tartalmaz némi korlátozásokat. A teljes kompatibilitást a 7-es verzió megjelenésétől várják (kísérleti verziók már jelenleg is letölthetőek, de mindenki figyelmét felhívják az instabilitási gondokra!), a fejlesztők ígérete szerint. Az Apple cég OS X vagy annál újabb verziójú operációs rendszerein is teljes értékű verzióban futtatható a szoftver.

A továbbiakban a Windows 7 platformra elérhető verziót mutatjuk be részletesen a fent említett hiányosságok ellenére is, mivel az említett operációs rendszer széles körben elterjedt és egy átlagos felhasználó ismeretei ezen a rendszeren a legsokrétűbbek, illetve a tananyag terjedelmi okokból csak a legszükségesebb részekre, modulokra tér ki, így a hiányosan elérhető funkciók nem okoznak problémát.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Telepítés, elindítás, kézikönyvek

A GRASS telepítőcsomagja szabadon letölthető az internetről, a grass.osgeo.org címen elérhető weboldalról. A felső sorban található menü Download menüpontja alatt találjuk a különböző telepítőcsomagokat, így a winGRASS verziókat is. Legegyszerűbb megoldásként a Stand-alone installer package részben található stable (azaz stabil) verziót ajánljuk, mivel a linkre kattintva így rögtön a Windows platformokra lefordított bináris telepítőcsomagot tölthetjük le számítógépünkre. A letöltött állományt elindítva néhány lépésben telepíthetjük is a szoftvert, amennyiben nem szeretnénk az alapértelmezett könyvtárakon és elérési utakon változtatni. A telepítés közben választhatunk, hogy a teljes szoftveren kívül szeretnénk-e letölteni minta adatállományokat is. Ezek az állományok egy kisebb területről készült geoinformatikai állományok, melyek segítségével gyakorolhatjuk a szoftver különböző műveleteit, parancsait.

Nézzük meg mit kaptunk a telepítés végeztével és hol találjuk állományainkat! A program elindításához meg kell keresnünk, a Start menüben a GRASS mappáját. A benne található parancsikonok az alábbiak:

Mik ezek a parancsikonok és mit indítunk el segítségükkel?

Az első a listánkon megnyit egy fekete hátterű, úgy nevezett Command Line (parancssori) ablakot. Sokaknak talán kevésbé ismert ez a fajta program kezelés, de a UNIX háttér egyik nagy előnye, hogy egyszerű szöveges parancsokat és azok paramétereit beírva a parancssorba tudjuk ’irányítani’ szoftverünket vagy operációs rendszerünket. Hasonlót kell elképzelni ebben az esetben is, pl. tudunk a GRASS munkafelületére importálni úgy különböző állományokat, megváltoztatni színüket vagy bármilyen tulajdonságukat, hogy nem kell az egérhez nyúlnunk. Természetesen ez feltételez némi előismeretet a felhasználótól a kiadható parancsokról és azok lehetőségeiről, opcióiról. Megnyugtatásul nézzük meg a további elemeket, bár remélem senkit nem rémisztettem el a parancsok kiadásának eme módjától. Későbbi leckében fogunk látni néhány egyszerűbb példát használatukra, melyek talán meggyőzik eme sorok olvasóját a command console hasznosságáról.

A második elem elindítja a szoftver általános grafikus interfészét (GUI – Graphical User Interface) és UNIX környezetre értelmezett MSYS parancssori ablakot (utóbbi nagyban hasonlít az előzőre). A grafikus interfészről a lecke későbbi részében, illetve további leckében lesz szó részletesen.

A harmadik lehetőség az előbb említett grafikus interfésszel indítja el a GRASS-t. Lényegében ezt a parancsikont tekinthetjük, hagyományos értelemben, a program elindításához használt parancsikonnak, így ezt fogjuk legtöbbször használni. A további leckékben, ha a tananyag a GRASS elindítására hivatkozik, akkor ennek a parancsikonnak a használatát feltételezi (ha külön nem jelezzük az ettől való eltérést).

A következő ikonnal szintén egy grafikus interfészt indítunk el, lényeges különbség, hogy ez utóbbi a 6.4-es verzió előtti verziókban alkalmazott interfésszel indítja el a GRASS-t. Ennek a korábbi verziót használó felhasználók kényelmi kiszolgálása miatt van létjogosultsága, bár az elmúlt időszakban a legtöbb felhasználó már elfogadta a jelenlegi, új grafikus interfészt. A tananyagban az egyszerűség kedvéért ennek bemutatásától eltekintünk és csak az újjal ismertetjük meg a felhasználót.

A GRASS Web site és Release Notes gombok megnyitják alapértelmezett böngészőnket és megnyitják a GRASS kezdő weblapját, illetve az adott verzió képességeit részletesen bemutató weboldalt.

A MSYS UNIX Console a korábban ismertetett UNIX alatti parancssori ablakot indítja el.

Legutolsó ikonra kattintva tudjuk a GRASS szoftvert eltávolítani számítógépünkről.

Egyéb kézikönyveket (mind letölthetőeket, mind weben hozzáférhetőeket) találhatunk a projekt hivatalos weboldalán: grass.osgeo.org a Documentation fül alatt.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Formátumok és azok elhelyezése GRASS-ban

Napjaink legtöbb szoftverét használva megszokhattuk a formátumok és a megfelelő kiterjesztés problémáját, pl. tetszőleges szöveget eltárolunk a Word formátumában (doc vagy docx) és nem tudjuk azonnal megosztani azon ismerőseinkkel, akiknek nincs ugyanez a szoftver telepítve vagy olyan szoftver, ami kezeli (esetleg) ezt a formátumot. UNIX környezetben nincsenek kiterjesztések, így a GRASS által használt adatoknak sincs.

Ahhoz, hogy különböző állományainkat, egyrészt mint vektoros vagy raszteres állományok, másrészt mint különböző fájltípusok (pl. Shapefile, MapInfo, JPG, GeoTiff stb.) kezelni tudjuk GRASS-ban, először át kell alakítanunk azokat a GRASS saját formátumába. Erre természetesen léteznek a megfelelő eszközök és parancsok a szoftveren belül, később a harmadik leckében részletesen megnézzük ezeket, elöljáróban elég, ha megjegyezzük a fentiekben leírtakat.

A másik érdekesség a GRASS használatával kapcsolatban, hogy sajátos rendszerben tárolja adatait. Három ’típust’ különböztetünk meg: database, location, mapset (megj. a továbbiakban is az angol terminológiát használjuk, mivel a legtöbb internetes fórum és a szoftver nyelve is angol, így elkerülhető a felhasználó összezavarása). Most nézzük meg részletesen, melyik mit jelent.

Database:

Ez egy könyvtár a merevlemezünkön, melyhez olvasási, írási és törlési joggal is kell rendelkezzünk, így figyeljünk oda, hogy véletlenül se állítsuk pl. rejtett tulajdonságúra. Ebben a mappában tárolja a GRASS az összes importált és saját formátumra konvertált állományát.

Alapvetően nincs kötelező szabály a mappa nevére vagy helyére, de a GRASS telepítése közben létrejön automatikusan egy erre a célra felhasználható mappa a C:/Users/felhasználónév/Documents/grassdata elérési úton; például a szerző otthoni számítógépén ha ’messer’ felhasználóként jelentkezik be és telepíti a GRASS-t a fenti elérési út az alábbiak szerint alakul: C:/Users/messer/Documents/grassdata.

Ha szeretnénk könnyebben elérhető helyre áthelyezni mappánkat, nyugodtan megtehetjük; sőt ha szeretnénk a C:/ meghajtó helyett a megosztott merevlemezünk egy másik maghajtóját használni pl. azon több szabad helyünk van, azt is megtehetjük; mindössze a szoftver indításánál majd helyesen kell megadni a mappa helyét.

Location:

Földrajzi hely, melyről adatbázisunk vagy térképünk készül. Egy database-ben több location is lehet, így például lehet Magyaro nevű és mellette lehet Pest_megye nevű locationünk is. Alapvetően ez munkánk szervezését segíti, hiszen, mint majd látni fogjuk, ezeket a locationöket is tovább lehet osztani. Fontos tulajdonsága egy locationnek, hogy létrehozása során definiálnunk kell vetületét (projection) így csak a meghatározott vetületű adatok kerülhetnek a location alá. Amennyiben olyan adattal van dolgunk, mely más vetületben értelmezett, meg kell oldanunk annak importálás előtti transzformációját az adott location vetületébe.

Mapset:

A mapset adatok halmaza, mely egy locationhöz tartozik. A location létrehozásakor a GRASS generál automatikusan egy PERMANENT nevű mapsetet, mely az általános adatait tartalmazza a locationnek, illetve ebbe a mapsetbe ideiglenesen elhelyezhetünk adatokat, tehát a PERMANENT is teljes értékű mapset.

Egy locationben több mapsetet is létrehozhatunk, a lényeg valamilyen rendező elv szerinti csoportosítás, pl. létrehozunk egy Magyarorszag locationt, ezen belül pedig az adataink tartalma szerint az alábbi mapseteket: geologia, topografia, nepesseg, domborzat stb. Az így létrehozott mapsetekbe a megfelelő adatokat töltjük majd be, pl. domborzatba valamilyen dombormodellt, a geologia mapsetbe a Magyarországra vonatkozó geológiai adatokat. Egy másik hasznos lehetőség, amikor a mapsetek felhasználókat jelölnek, pl. user1, user2 stb., így többen, egymással párhuzamosan is dolgozhatnak ugyanazon a gépen egymás adatainak veszélyeztetése nélkül is. Ekkor kihasználhatjuk a PERMANENT mapsetet is, ebben tároljuk adatainkat, melyeket a különböző felhasználók elérve különböző vizsgálatokat folytatnak, térképet készítenek stb., de ez utóbbi új térképeket már a saját mapsetük alatt tárolják.

Fontos tulajdonsága egy mapsetnek, hogy abban teljesen függetlenül, egymás mellett tárolhatunk vektoros, raszteres és domborzati adatokat is, így nem kell állományainkat ennek megfelelően bontani és mappákban tárolni.

Nagy előnye ennek a rendszernek, hogy a szoftver kezelőjének nem kell ügyelnie arra, hogy kezdő adatait milyen elérési úton tárolja. Erre az információra csak egyszer, a munka kezdetekor van szükség, az adatok importjakor. Ezt követően minden további módosítást már a GRASS formátumára konvertált állományokon hajtunk végre.

Némi hátrány is származik ebből a módszerből: ha át akarunk térni egy másik szoftverre, akkor a GRASS-ban elvégzett módosításokat és állományokat mindenképpen ki kell exportálni valamilyen általánosan elfogadott formátumba, pl. egy raszteres műholdképet vizsgáltunk egy szűrő segítségével, ezt szeretnénk egy másik szoftverben összehasonlítani más állományokkal. Ilyenkor ki kell exportálni valamilyen általános formátumba, amit már tud a másik program is kezelni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.