Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Open source rendszerek a térinformatikai gyakorlatban – Asztali alkalmazások / GRASS GIS - Felépítése, ablakok

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A GRASS GIS elindítása utáni első lépések, a szoftver ablakainak és a benne elérhető menük részletes tárgyalása

GRASS GIS - Felépítése, ablakok

Első lépések

Indítsuk el a GRASS GIS grafikus felületét a korábban említett helyen lévő parancsikonnal. Ezt követően megjelenik a fekete hátterű terminál ablak és kicsivel utána a grafikus felületet megelőző ablak, melyben megadhatjuk a database-eket tároló mappa elérési útját, majd kiválaszthatjuk a használni kívánt locationt és azon belül a megfelelő mapsetet.

Amennyiben a PERMANENT mapsettől eltérő, saját mapsetet szeretnénk létrehozni, illetve azzal dolgozni első lépésként létre kell hoznunk. Ezt az ablak jobb oldali részén található Location wizard és Create mapset gombokkal tudjuk elérni.

Készítsünk egy új locationt és azon belül egy új mapsetet! Kattintsunk a Location wizard gombra, majd a felugró ablakban lévő lépéseket kövessük végig a megadott példákkal (zárójelben). Első lépésben adjuk meg a Project location nevét (mo) és a Location Title-t (mo), ez utóbbi a location címe, ami szerint tudjuk majd azonosítani a locationt.

Ezt követően a Következő gombra kattintva léphetünk a második lépéshez.

Ebben a lépésben adhatjuk meg az új location vetületét. Erre hat különböző lehetőségünk van:

Az első lehetőség esetén a vetületek leírása során használt paramétereket (pl.vetületi koordináta-rendszer középpontja, alkalmazott ellipszoid, hossztartó parallelkör stb.) nekünk kell kiválasztani és definiálni a megfelelő értékekkel.

A második lehetőség esetén a QGIS-ben már részben ismertetett EPSG számkódok segítségével tudjuk az alkalmazni kívánt vetületet definiálni. Példánkban is ezt a módszert alkalmazzuk, hiszen az érvényben és alkalmazásban lévő modern vetületek egyik legpontosabb és legrészletesebb adatbázisa az EPSG-azonosítók tárháza, másrészt a keresés is ebben a legkönnyebben megvalósítható. Ha Magyarországra vonatkozó adatokkal van dolgunk, akkor kevés kivételtől eltekintve valószínűsíthető, hogy a vetületük EOV, vagy ahogy a legtöbb geoinformatikai program ismeri: HD72 esetleg HD72/EOV. Ennek a vetületnek (és csak ennek) az EPSG-azonosítója: 23700.

A harmadik opció esetén egy létező, vetületi adattal rendelkező állományt kell kitallózni, melyből a GRASS GIS kiolvassa a szükséges paramétereket és azokat a location vetületi paramétereihez társítja.

A negyedik lehetőség hasonló az előzőhöz, a különbség mindösszesen annyi, hogy egy WKT (Well Known Text) formátumú állományt kell ilyenkor kitallóznunk és nem tetszőleges formátumú állományt.

Az ötödik esetén szintén nekünk kell az összes vetületi paramétert definiálni, azonban az első opciótól eltérően itt a PROJ.4 szabványnak megfelelően kell a paramétereket egyrészt megadni, másrészt sorbarendezni.

Az utolsó esetben egy általános derékszögű koordináta-rendszert definiálhatunk.

Visszautalva a második módszerben említett magyarországi vetületre, tételezzük fel, hogy a később felhasználásra kerülő állományaink kivétel nélkül ezt a vetületet (HD72/EOV – EPSG: 23700) használják. Ennek megfelelően használhatjuk a második lehetőséget; melyet az előtte lévő mezőbe kattintva jelölhetünk ki és a Következő gombbal léphetünk tovább.

Az így kapott ablakban látható listából kell kiválasztani a megfelelőt. Könnyíti keresésünk, ha a lista feletti kereső mezőbe begépeljük a 23700 vagy HD72 kifejezést és Enter-t nyomunk a billentyűzetünkön.

Arra érdemes odafigyelni, hogy az utóbbi kereső szó használatánál két helyes találatunk is lesz, azonban az azonosító szám segítségével a helyest ki tudjuk választani. A megfelelő elemre kattintva kijelölhetjük a helyes vetületet, majd ismét Következő gomb.

Az utolsó, összegző ablakban kapunk egy rövid leírást létrehozni kívánt locationről, ami ha megfelel, a Befejez gombbal végérvényesíthető.

Ezt követően rövid időre visszakapjuk az eredeti indítóablakunkat, ahol a locationök között meg is jelenik a korábban létrehozott új locationünk. Ezt követően egy új felugró ablakban felkínálja a GRASS GIS az adott location fizikai kiterjedésének beállításának lehetőségét. Ezt minden további probléma nélkül bezárhatjuk a ’Nem’ gombra kattintva.

Ezután automatikusan megjelenik egy újabb ablak, melyben létrehozhatunk új mapsetet a korábban elkészített locationhöz.

Példánkban éljünk ezzel a lehetőséggel és a szerkesztőmezőbe írjuk be: borsod majd kattintsunk az Igen gombra. Ennek eredményeként látni fogjuk, hogy a Hungary locationre kattintva a mapsetek között megjelenik a PERMANENT és a borsod mapsetünk. (Ahogy az előző leckénél is említettük, a PERMANENET mapsetet automatikusan létrehozza a GRASS GIS az adott locationhöz, további dolgunk nincs vele.)

Location és mapset létrehozásakor figyeljünk, ne kerüljön a névbe speciális karakter, illetve speciális magyar karakter, ékezetes betű.

További mapsetet a Create mapset gombbal tudunk hozzáadni locationünkhöz; átnevezni vagy törölni a legalsó Delete/Rename location/mapset parancsokkal tudunk. Fontos, hogy a szerkeszteni vagy törölni kívánt elemet jelöljük ki az utasításra kattintás előtt!

A leírt folyamattal hoztuk programunkat olyan állapotba, hogy az önálló munkánkat elkezdhessük egy saját locationben. A program grafikus felületének indításához jelöljük ki a Hungary locationt, majd a borsod mapsetet és kattintsunk a Start GRASS gombra.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Grafikus ablak részei

A fenti leírtak sikeres elvégzése után megkapjuk a program grafikus felületeit (Layer Manager és Map Display 1), illetve a háttérben a már megszokott terminál ablakot (pontosabban fogalmazva a terminál ablak végig a háttérben fut, így az ilyenkor nem indul el újra). Tekintsük át a két grafikus elem szerepét és tulajdonságait:

Layer Manager

A Layer Manager lényegében a szoftver, melyet GRASS GIS-nek nevezhetünk. Ez az elsődleges felülete a programnak, mely segítségével különböző eszközöket vagy parancsokat adhatunk ki, adatainkat szerkeszthetjük, vagy a programra vonatkozó beállításokon változtathatunk.

Főbb részei:

Map display

A GRASS GIS adatokat megjelenítő része, térképünk itt rajzolódik ki. Három főbb része van: a felső ikonsor, a munkaterület adatainkkal és az alsó sáv.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.