Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (nem elérhető funkció)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Open source rendszerek a térinformatikai gyakorlatban – Asztali alkalmazások / GRASS GIS - Adatintegráció, vektoros és raszteres állományok kezelése

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Különböző formátumban tárolt adatok beolvasása GRASS GIS struktúrába és azok alapvető megjelenítési lehetőségei, tulajdonságai

GRASS GIS - Adatintegráció, vektoros és raszteres állományok kezelése

Adatok importálása/exportálása

A GRASS GIS-ben történő munkához adatokra is szükség van, amelyekre támaszkodva további elemzéseket végzünk vagy valamilyen térképet készítünk segítségükkel események, adatok, folyamatok szemléltetése céljából. Annyiban egyedi a GRASS GIS, hogy közvetlenül nem tudjuk megnyitni már létező állományainkat (mint azt tettük a QGIS esetén), hanem minden állománytípus esetén egy konverziót kell végrehajtanunk először. Ennek elvégzéséhez számos parancsot találunk a Layer Manager File menüjében az „Import…” rész alatt.

A legáltalánosabb esetben használhatjuk a v.in.ogr parancsot vektoros rétegekhez, mellyel számos, a térinformatikában használatban lévő formátumot tudunk kezelni (pl. Shapefile, MapInfo tab stb.); speciálisabb esethez pedig konkrét utasítást is találhatunk (pl. v.in.dxf a mérnöki tervező szoftverek .dxf formátumához vagy v.in.lidar lézerszkennelt úton előállított állományok esetén).

Raszteres rétegek esetén szét kell választanunk az inkább hagyományos raszteres állományokat (térképszelvény, műholdkép, légifelvétel, domborzati adat) és a 3D-s rasztereket (mindenképpen háromdimenziós térbeli koordinátákat tartalmazó állomány). Általános esetben itt is próbálkozhatunk az r.in.gdal utasítással vagy speciális esetben használhatunk dedikált utasítást is: i.in.spotvgt vagy r.in.srtm (előbbi a SPOT műhold által készített képek alapján generált vegetációs indexet mutató rasztert, utóbbi az SRTM program során elkészült, magassági adatokat tartalmazó speciális .hgt formátum beolvasását teszi lehetővé).

A negyedik lehetőség (db.in.ogr) merevlemezen tárolt adatbázisfájl vagy online elérési út ismeretében az adatbázis tartalmának közvetlen importálása.

Az export funkciók ugyanezeket a területeket fedik le, így azok részletes áttekintésétől eltekintünk.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gyakorlati példák

Az előbbiek fényében tekintsünk meg néhány példát a különböző típusok importálásának folyamatára.

Raszteres réteg importálása:

A GRASS Layer manager-ben keressük ki a File->Import raster data->Common formats import parancsot és kattintsunk rá vagy a parancsok futtatására alkalmas Command console fülön gépeljük be a r.in.gdal parancsot és üssünk Enter-t.

Mindkét esetben egy felugró ablakot kapunk, ahol meg kell adnunk néhány paramétert, pl. Override projection – azaz írja felül a location vetületével az eredeti vetületet. Ez utóbbi akkor hasznos, ha biztosan tudjuk az adott állomány vetületét, sőt még abban is biztosak vagyunk, hogy az egyezik a location vetületével; azonban néhány esetben a magyarországi EOV vetületet többféleképpen kezelik és definiálják az egyéb térinformatikai szoftverek. Ilyenkor a GRASS az adott állományhoz tartozó vetületi definíciót ’eldobja’ és a koordinátákat a location definiálása során megadott szerint értelmezi.

További hasznos beállítás, hogy az adott réteget adja is hozzá a rétegekhez, amelyekkel dolgozni szeretnénk.

Ha mindent beállítottunk, kattintsunk az Import gombra. A Layer manager képe valamelyest megváltozik: átugrik a Command console fülre, ahol az import folyamatot láthatjuk rövid ideig, az adott állomány metaadatait, esetleg hibaüzenetet az import sikertelenségéről. Ilyenkor új elemmel bővül a Layer manager-ben lévő lista és az adott állományban tárolt téradatok megjelennek a Map display 1 ablakban.

Vektoros réteg importálása:

A folyamat nagyon hasonló az előzőekben leírtakhoz, a File->Import vector data->Common formats import parancsra kattintva vagy a v.in.ogr utasítást lefuttatva a parancssori fülön felugró ablakot kapunk ahol hasonló paramétereket kell megadnunk.

A folyamat közben itt is megjelennek különböző metaadatok az adott állományról a parancssori fülön. Az alábbi ábrán erre látunk példát, illetve a parancs bevitel módjára.

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Példaábra parancssori utasításra.grass_05_importvector02_mj_full.jpgVektoros réteg importálása parancssori utasítással elindítva

Ha tudjuk, hogyan kezdődik egy utasítás, akkor elkezdhetjük begépelni és a GRASS prediktív módon felkínál nekünk egy listát a lehetséges utasítások listájával; pl. ha vektoros elemekkel szeretnénk dolgozni, beírjuk a ’v’ karaktert, ponttal lehet elválasztani az adott utasítások elemeit. Mivel importálni szeretnénk, ezért az addigi utasítást ’in’ taggal bővítjük (v.in.) és egy pontot követően kapunk egy listát a lehetőségekről a beolvasandó állománytípus függvényében, pl. v.in.db vagy v.in.ogr stb.

Ha valamit elrontottunk az import során vagy az adatok beolvasása megtörtént, de valami hiba történt, pl. rossz karakterkészlet beállítás miatt eltűntek a magyar ékezetes karakterek a településnevekből, akkor el kell távolítanunk az adott réteget. Ennek két lépése van:

A fenti képeken látható mintaállományok beolvasása után az alábbi térképet láthatjuk a Map display ablakban (megj. bármelyik réteg kezdeti megjelenítése teljesen véletlenszerű, ezen később nekünk kell változtatni)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Raszteres rétegek tulajdonságai

Nézzük meg milyen almenüket érhetünk el a Layer manager segítségével:

Ezek közül is kiemelkedik a Set color table, mely lehetővé teszi a raszteres réteg újraszínezését. Gyakran valamilyen adatbázis alapú térkép hátterében valamilyen domborzatmodell vagy georeferált térkép, műholdkép található vagy vizualizációs okból vagy a kiértékelése miatt. Mindkét esetben érdemes a feladatnak megfelelően megjeleníteni a raszteres réteg magassági vagy intenzitás értékeit. Előző példánknál maradva, a domborzati értékeket érdemes lenne egy, a természetes színekhez hasonló mintázattal megjeleníteni a véletlenszerűen generált lila-sárga színskála helyett. Erre szolgál a fent említett Set color table parancs, elindítása után felugró ablakban tudjuk a különböző paraméterekkel befolyásolni az adott réteg megjelenését.

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Raszteres réteg megjelenítésének változása a megváltoztatott színtábla következtében.grass_07_raszterprop_04_mj_full.jpgRaszteres réteg tulajdonságai - színtábla módosítás hatása

A fenti kép mutatja az ablak paramétereket tartalmazó részét, a beállított paraméterek által okozott változtatásokkal. Legfontosabb paraméterek közé tartozik, mely alapértelmezett színtáblát választjuk, pl. magassági adatokhoz az elevation a legmegfelelőbb, mellyel hipszometrikus hatást érünk el. Az ablak felső részében lévő opciók segítségével lehet tovább finomítani a megjelenítést:

Más raszteres vagy 3D-s adatokat tartalmazó réteg színtábláját is átvehetjük vagy megadhatunk saját értékeket is.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vektoros rétegek tulajdonságai

Nézzük meg miben más ez a rész vektoros rétegek esetén:

Vektoros adatok esetén a Properties (tulajdonságok) ablak sokkal fontosabb, mint raszteres esetén; itt érhetjük el a legfontosabb beállításokat. A felugró ablak több fület is tartalmaz annak megfelelően mely megjelenítési opcióhoz szeretnénk hozzáférni.

Kötelező mezők:

Szűrés és egyéb kiválasztás mezői:

Színek

Vonaltulajdonságok

Szimbólumtulajdonságok

Cimkék

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.