Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Open source fejlesztő eszközök, elméleti rész / Térképek és térbeli funkciók

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Ebben a leckében megismerkedünk néhány térképészeti alapfogalommal, amely a térinformatikában nélkülözhetetlen.

A Térképek és térbeli funkciók

A térképpel kapcsolatos elvárásaink összefoglalhatók néhány mondatban. A térkép a valóság egy lehetséges modellje, amely maghatározott szabályok szerint képezi le a föld felszínét, és annak tulajdonságait. A modelltől elvárjuk, hogy segítsen eligazodni, navigálni, azonosítani saját pozíciónkat a térben, és helyzetünket viszonyítani más objektumokhoz. Egyrészt segítsen nagyobb területek áttekintésében, másrészt tartalmazzon minden olyan részletet, amire kíváncsiak vagyunk egy konkrét területen, egy bizonyos kontextusban. Legyen a segítségünkre abban, hogy valamilyen jelenség vagy folyamat, fizikai mennyiség, térbeli eloszlásának, minőségi és mennyiségi paramétereinek térbeli elterjedését ábrázoljuk, segítségével egy problémát megértsünk, és ha kell, döntést hozzunk. Sokféle objektum összehasonlítása, térbeli elterjedésének egybevetése által képesek legyünk elemezni ezen objektumok kapcsolatrendszerét, adott esetben kölcsönhatásukat. Máskor egyszerűen csak a dolgok számbavételét várjuk a modelltől, amely ebben az esetben egy térbeliséget is tartalmazó nyilvántartás.

Ezeknek a funkcióknak a klasszikus papírtérképek éppen úgy megfelelnek, mint a modern digitális térképek. Alapvető azonban a különbség abban, hogy a papírtérképek esetében a fentebb említett funkciók okán létrejövő eredmény minden esetben önálló térképműként testesül meg egy papírlapon, vagyis egyszer s mindenkorra változatlan formában jelenik meg. A digitális térképek esetében a folyamat eredménye dinamikus, vagyis gyorsan változtatható az eredmény, gyorsan igazítható a változó kérdésfeltevéshez. Permanens eredmény csak a pillanatnyi állapotok nyomtatásával keletkezik.

A problémakör térképészeti alapjait a következő animációval mutatjuk be.

Az animációban áttekintjük a térinformatika térképszeti alapjait

Flash lejátszó letöltése

Térképszeti alapok

A következőkben áttekintünk néhány alapvető térbeli műveletet, amelyek minden geoinformatikai rendszerben előfordulnak. Igaz, megjelenésük igen sokféle lehet, működésüket áthatják egy-egy szoftver alapkoncepciójából adódó eltérések, de alapvetően valamennyi szoftver ugyanazokat funkciócsoportokat valósítja meg.

Téma, tematika

A téma, vagy tematika változtathatósága minden GIS szoftver sajátja. A téma voltaképpen azonos struktúrájú objektumok halmaza. Megjelenési tulajdonságai csoportosan vagy egyénileg változtathatók meg. Témát alkotnak például a folyók, városok, megyék, amelyek, ha a grafikus attribútumaikat láthatóvá tesszük a számítógép monitorán vagy nyomtatón, akkor térképet alkotnak (11. ábra). Ilyenkor méretarányt és jelmagyarázatot is rendelhetünk hozzá. Több tematika is elhelyezhető egy-egy térképen, mint pl. a 11. ábrán, ahol a megyéken kívül a nagy folyóink is láthatók.

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.11. ábra. Példa a tematika fogalmára. A megyék és nagy folyóink, mint objektumok, egy-egy különálló tematikán helyezkednek el. A téma geometriájának megjelenítése feliratok, nevek nélkül nem eléggé informatív, noha mindannyian tudjuk, hogy a folyók tematikán két objektum van, a Duna és a Tisza11_folyok_full.png11. ábra. Példa a tematika fogalmára. A megyék és nagy folyóink, mint objektumok, egy-egy különálló tematikán helyezkednek el. A téma geometriájának megjelenítése feliratok, nevek nélkül nem eléggé informatív, noha mindannyian tudjuk, hogy a folyók tematikán két objektum van, a Duna és a Tisza

Vissza a tartalomjegyzékhez

Térbeli objektumok

Mint említettük, egy-egy téma azonos sémájú elemek halmaza. Ezek az elemek a térbeli objektumok. Egy objektum térbeliségét sokféleképpen fejezhetjük ki. Ábrázolhatjuk pontként, vonalként, felületként (12. ábra). Bizonyos esetekben nem tudjuk az objektumok pontos helyét, méretét (mocsaras terület, bokros, cserjés vidék, stb), sőt esetenként csak feliratok utalnak egyes területi egységek létére (Jászság, Zalai-dombság, stb) anélkül, hogy pontosan, poligonokkal megadva lehatárolhatók lennének.

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.12. ábra. Többféle téma, sokféle geometriai reprezentáció lehetséges. Jelen esetben ponttal jelöltük a nagyobb városokat, míg más esetekben poligonokkal is megmutatható a térbeli elhelyezkedésük (pl. belterület határ12_abra_full.png12. ábra. Többféle téma, sokféle geometriai reprezentáció lehetséges. Jelen esetben ponttal jelöltük a nagyobb városokat, míg más esetekben poligonokkal is megmutatható a térbeli elhelyezkedésük (pl. belterület határ)

A térbeli objektumoknak két alapvető komponense van. Az egyik az attributum adatok köre (12. ábra, jobb oldali táblázat), amely leíró jellegű alfanumerikus adatot közöl az objektumról (pl. név, terület, súly, lakosságszám, valamely kategóriaváltozó, stb). A másik, a térbeliségre jellemző adat együttes, amely megadja az objektum térbeli pozícióját (ha pont, akkor x,y,z koordinátát, ha vonal, akkor a vonalakat alkotó node-ok koordinátáit, stb), valamint az objektumok egymáshoz való viszonyát (topológia). Ezek a viszonyok lehetnek adatok a szomszédságról, az objektumok kapcsolatrendszeréről, de akár hiányozhatnak is. Egy város belterülethatára ritkán szomszédos egy másikkal, általában a városok belterületét ábrázoló poligonok elszigetelt objektumok. Máskor viszont a poligonok minden határa közös valamely szomszédos poligonnal (pl. megyék, települések külterület határa, országhatárok).

Tekintettel a világ komplexitására, a modellül használt térbeli objektumoknak is hasonló összetettségűnek kell lenniük. Célszerű megkülönböztetni elemi térbeli objektumokat (geometric primitives) és komplex térbeli objektumokat. Lássuk a következő absztrakt definíciót a tematikára:

Tematika = Térbeli_objektumok_halmaza

Térbeli_objektumok= (leirás, elemi_térbeli_obj) | (leirás, komplex_térbeli_obj)

A fentiekből kiolvasható, hogy a tematika, mint azonos struktúrájú és típusú elemekből felépített halmaz leírására igen alkalmas a relációs adatbáziskezelők eszközrendszere.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.