Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Az OpenStreetMap / Történet, áttekintés; hozzáférés az adatokhoz

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Amit az OpenStreetMap-ről mindenkinek tudni kell.

Követelmény

A tanuló legyen tisztában azzal, hogy milyen különféle típusú/formátumú OSM adatok vannak, és azokat milyen forrásokból szerezheti meg.

Önállóan megoldható feladatok

Raszteres térkép és vektoros adatok letöltése saját lakóhelyünk közvetlen környékéről.

Történet, áttekintés; hozzáférés az adatokhoz

Történet

Az OpenStreetMap (OSM) egy önkéntes munkán alapuló, szabadon felhasználható, világméretű térképi adatbázis és internetes térképszolgáltatás.

A 2004 nyarán indult projekt alapelve, hogy kizárólag szabad információforrások használhatók fel a munka során, és a keletkezett adatbázis is teljesen szabadon használható. Ezek a források eleinte a regisztrált felhasználók által feltöltött GPS-nyomvonalak voltak, valamint a szerzői jogok által nem védett légifelvételek és egyéb földrajzi adatok. Az évek során több nagy cég is engedélyezte különféle adatainak a projektben való felhasználását, így pl. a Yahoo és a Bing műholdfelvételei is a szerkesztők rendelkezésére állnak.

Mára az OpenStreetMap információtartalma összemérhető bármelyik nagy kommersz internetes térképszolgáltatással. A regisztrált szerkesztők száma 2013 januárjában elérte az egymilliót.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A szabad szerkesztés előnyei és hátrányai

Az OSM egyik legnagyobb előnye, hogy az adatok jórészt az adott területet jól ismerő szerkesztőktől származnak. Így az internetes térképek közül általában itt jelennek meg leghamarabb a változások (új utak, stb.)

A szabad hozzáférés miatt azonban nem zárható ki az sem, hogy valaki tévedésből, vagy akár szándékosan rossz adatokat töltsön fel. Szerencsére ilyenkor jön a „kritikus tömeg” jótékony hatása: mára a szerkesztők „térbeli sűrűsége” olyan mértékű, hogy az ilyen hibákat rendszerint hamar észreveszik és javítják. Az 1. ábrán egy hibás utcanév (Kárpátia utca) látható a javítás előtti és utáni térképdarabon.

A képen ugyanaz az OSM mozaikdarab látható egy utcanév kijavítása előtt és után.A hibás utcanevet egy szemfüles szerkesztő kijavította

A hibás adatoknál nagyobb probléma az adatok minőségi és mennyiségi heterogenitása, mely elsősorban nem az autóval járható utak, hanem olyan, kevesebb felhasználót érintő adatoknál jelentkezik, mint pl. az erdők vagy egyéb növényzeti fedettség, gyalogutak. Jó példa erre a bolgár-görög határvidék: a görög területeken nagyságrendekkel több erdőt láthatunk, miközben az adott környék műholdképeinek tanúsága szerint a határ két oldalán nagyjából hasonló az erdőborítottság mértéke. (2. ábra)

Példa az adatok inhomogenitására. A képen a bolgár-görög határvidék térképe látható; a borgár oldalon hiányoznak az erdők.A görög-bolgár határvidék bolgár oldalán hiányoznak az erdők az OSM térképről

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hozzáférés az adatokhoz, elérhető formátumok

Az OSM adatbázishoz, annak részleteihez többféleképpen is hozzáférhetünk/hozzájuthatunk. Hogy ezek közül melyiket használjuk, azt mindig a cél ismeretében érdemes eldönteni.

Raszteres térképek

Sok esetben csak maga az OpenStreetMap térkép az, amire szükségünk van, akár mint önálló térkép, vagy mint háttér valamilyen tematikus térképhez. Ilyenkor alapvetően két lehetőségünk van:

A statikus térképet elsősorban akkor célszerű alkalmazni, ha a téma jellegéből adódóan nincs szükség vagy lehetőség az interaktív nagyításra és/vagy navigációra. Ilyen eset lehet az, amikor a térkép csak egy illusztráció valamilyen szöveges anyaghoz.

Jó tudni, hogy a Static Map-nek is az OSM mozaik az alapja, így érdemes röviden összefoglalni ez utóbbi legfontosabb tulajdonságait.

Az OSM mozaik vetülete az ún. Mercator-féle szögtartó hengervetület (Ezt a vetületet használja egyébként szinte az összes hasonló térképszolgáltatás, így pl. a Google Maps is). Mivel ebben a vetületben a pólusok nem ábrázolhatók (végtelen távolságra képeződnek le), így a térkép kb. az északi és déli szélesség 85. fokáig használható. Ezzel a korlátozással viszont az egész Föld egy négyzet alakú területre képezhető le. A mozaik legkisebb (0.) nagyítási (zoom) fokozatán ez a négyzet egy darab 256*256 pixel méretű kép. A következő (1.) zoom fokozatban ugyanez a terület 2*2 darab ugyanilyen méretű kép lesz, és minden további nagyítási fokozatban tovább osztódik. Így az n. zoom fokozatban 2n*2n mozaikdarab lesz.

Vektoros adatok

Adatok elérhetősége

Az OpenStreetMap vektoros adatai szabadon letölthetők a http://planet.openstreetmap.org/ címről. Az egész bolygóra vonatkozó adatkészlet rendkívül nagy méretű (2013 tavaszán kb. 28 GB tömörítve), ezért érdemes végiggondolni letöltés előtt, hogy pontosan mire is van szükségünk. Az esetek többségében csak egy kisebb terület (pl. egy ország) adataira van szükségünk; ilyenkor jól jöhet, hogy a GeoFabrik.de szerveren naponta egyszer frissítve megtalálhatók az egyes kontinensekre és országokra szűkített kivonatok. Amennyiben valamilyen geoadatbázisban tároljuk az adatokat, akkor nagyon jól használhatók az ún. „changeset”-ek, melyek leírják az utóbbi időkben történt bővítéseket, módosításokat. Ezek használatával úgy tartható naprakészen az adatbázis, hogy nem kell újra és újra letöltenünk azt.

Az interaktív animáció bemutatja, hogyan tölthetjük le egy adott ország vektoros OSM térképét a geofabrik.de szerverről

Flash lejátszó letöltése

OSM adatok letöltése a geofabrik.de oldalról

Az OSM adatok natív fájlformátuma az OSM XML formátum, melynek leírása megtalálható a http://wiki.openstreetmap.org/wiki/OSM_XML oldalon. Az OSM XML formátum számos előnye mellett nem elhanyagolható hátránya, hogy nem minden térinformatikai szoftver ismeri. Ilyenkor jól jön, hogy az említett kontinensnyi és országos kivonatok shape-fájlok formájában is elérhetők.

Saját OSM geoadatbázis építése

A letöltött adatokból saját geoadatbázist is építhetünk. Erre a legkézenfekvőbb megoldás az „Osm2postgresql” program használata, mely a feladat nagy részét automatikusan elvégzi. A program hátránya, hogy csak különféle Linux operációs rendszerek alatt használható. (Windows vagy más rendszerek esetén érdemes lehet az Osm2pgsql-t használni).

Az Osm2postgresql program létrehozza a megfelelő szerkezetű Postgres adatbázist (akár telepíti is az adatbázis szervert, ha szükséges), és betölti az adatbázisba a kívánt OSM XML fájl tartalmát. Ezután kialakít három olyan táblát (nodes_with_tags, ways, polygons), amelyek már közvetlenül használhatók térképi megjelenítésre.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.