Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Társadalmi jelenségek térbeli összefüggései / A térinformatika alapjai és használati területei

A térinformatika alapjai és használati területei

A térinformatika – vagyis a földrajzi helynek változóként történő bevonása – még nem egyenlő a térinformatikai rendszerekkel, melyeket ma használunk. Ahhoz, hogy a területi különbségekre fényt derítő, sok munkával megvalósítható elemzési módok széles körben elterjedjenek, szükség volt az informatika fejlődésére. A GIS rendszerek fejlesztésének egyik előfeltétele a számítógépes grafika megjelenése és tökéletesedése volt. Ennek nyomán 1964-ben jelent meg az első igazi térinformatikai rendszer, a Canada Geographic Information System. A kereskedelmi szoftverek az 1980-as években jelentek meg, ezek tekinthetők a mai GIS szoftverek elődeinek. Miután a technika megfelelő hátteret biztosított a térinformatika fejlődéséhez, megszülettek a szükséges matematikai megoldások is ahhoz, hogy bonyolult – a térbeliséget is figyelembe vevő – számításokat és elemzéseket lehessen elvégezni ezen szoftverek segítségével. Az 1990-es évekre Amerikában széleskörűen elterjedt a GIS.

Magyarországon az új módszer és a hozzá tartozó szoftver terjedése lassabb volt: a kilencvenes évek közepétől még lassan, majd az ezredforduló után egyre nagyobb ütemben nyert teret és piacot ez az új alkalmazás és elemzési forma.

Fontos nemzetközi web-helyek:

Fontos hazai web-helyek:

A műszaki tudományoktól eltérően a térinformatikai alkalmazások még csak az utóbbi néhány évben kezdtek létjogosultságot, ezzel párhuzamosan elismertséget szerezni a társadalomtudományokban, ezen belül a szociológiában. A szerzők ugyan már a kilencvenes évek elejétől foglalkoznak a módszer ez irányú felhasználásával, azonban a szociológiai közgondolkodás jelentős részében még mindig nem sikerült a témakör szükségességét és fontosságát elismertetni. A kutatók között igen jelentős azok száma, akik csak legyintenek a térinformatika szó hallatára, mondván, hogy az a szemléltetésen túlmenően semmi másra nem alkalmas. Ez az állítás két vonatkozásban is vitatható.

Egyrészt a társadalmi egyenlőtlenségek vizsgálatának térbeli dimenziója esetén igen fontos szerepe van a szemléletesebbé tételnek is. Másrészt pedig bizonyos adatbázisok éppen ennek a módszernek a segítségével válhatnak a társadalomtudományi kutatás eszközévé.

Napjainkban a térinformatikát több tudományterület használja, és a felhasználási terület igen széles. Talán általánosan annyit mondhatnánk, hogy bármely, földrajzi információt tartalmazó, változót felhasználhatunk egy GIS alapú kutatásban – azt, hogy mit, hogyan és mire használunk fel, kutatási kérdésünk fogja meghatározni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy kutatásunk, vizsgálódásunk kezdetén tisztában legyünk azzal, hogy mi az, amire keressük a választ, a válasz megtalálásához milyen eszközök, adatbázisok illetve változók állnak rendelkezésünkre, és ezeket milyen módszerrel fogjuk elemezni.

Ahhoz, hogy a ránk bízott feladatot a lehető legszakszerűbben és leggyorsabban elvégezzük, nem csak a térinformatikai, hanem a módszertani alapokat és a térbeli-társadalmi különbségekkel foglalkozó irodalmat, elemzéseket is szükséges ismernünk.

Az alábbiakban néhány tudományterületet sorolunk fel, és azt, hogy milyen jellegzetes témák, kutatások, feltevések vizsgálhatók például e területeken a térinformatika segítségével (is). (Steinberg–Steinberg, 2006.)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.