Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Társadalmi jelenségek térbeli összefüggései / Adatbázisok szoftverek és térképek

Adatbázisok szoftverek és térképek

Térbeli elemzéseket akkor fogunk tudni készíteni, ha van egy térinformatikai szoftverünk, ha vannak adataink, és vannak térképeink, amiken ezeket az adatokat ábrázolni tudjuk. Ebben a fejezetben először azt a két szoftver ismertetjük röviden, amelyeket a társadalmi folyamatok vizsgálatára leggyakrabban használnak. Majd áttekintjük a térképtípusokat, és szót ejtünk arról, hogy honnan juthatunk adatokhoz és térképekhez – és persze arról is, hogy milyen ezeknek a térképeknek és adatoknak a kínálata.

Adatbázisok, adatforrások

Az adatbázisoknak – társadalomtudományi szemszögből nézve – három nagy csoportját különböztethetjük meg: a társadalomra, az ellátórendszerekre és a környezetre (épített és természeti) vonatkozó adatokat.

A továbbiakban a társadalomkutatók által leggyakrabban használt adatok forrásait, adatbázisok hozzáférhetőségét gyűjtöttük össze. Az egyes intézményeknél közzétett információk és adatbázis-felsorolások a hivatalos honlapokról kerültek változtatás nélkül a fejezetbe. Az ott lévő ismertetőket és felsorolásokat adjuk közre abban a változatban (tehát szó szerinti formában), ahogyan 2012 végén, a honlapon elérhetőek voltak.

Központi Statisztikai Hivatal

A KSH az egyik olyan adatgyűjtő intézmény, amely évtizedek óta gyűjti a területi vonatkozású adatokat. Ezek egy részét csak a KSH könyvtárában érhetjük el, az újabbakat már online is letölthetjük, egy részéhez viszont csak térítés ellenében juthatunk hozzá. Az adatok gyűjtésére különböző adatbázis-rendszerek szolgálnak. Ezek segítségével a kutatási kérdésünk megválaszolásához szükséges területi szintre vonatkozóan nem csak nyers adatokat, hanem komplex mutatókat, illetve azok tematikus térképeit is letölthetjük.

Ilyen komplex mutató például kistérségek fejlettségének mérésére szolgáló mutató, melynek kiszámításához gazdasági-társadalmi helyzetüket, illetve fejlődésüket jelző adatokat használnak fel.

I. Gazdasági mutatók

II. Infrastrukturális mutatók

III. Társadalmi mutatók

IV. Szociális mutatók

V. Foglalkoztatási mutatók

(Forrás: KSH-honlap 67/2007. (VI.28.) OGY határozat 3. sz. melléklete)

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Térkép: A kistérségek fejlettségét jelző mutatóimage1_full.jpgTérkép: A kistérségek fejlettségét jelző mutató (Forrás: KSH-honlap − A kistérségek fejlettsége a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat alapján, átlagolás nélkül,174 területfejlesztési-statisztikai kistérség)

A KSH honlapján és kiadványiban is egyre gyakrabban találkozunk az adatok mellett trendek leírásával és az ezekhez tartozó térképekkel. Ilyen például a belföldi vándorlás vizsgálta. A kutatási kérdés ebben az esetben az, hogyan változott az ország területén az egyes települések népességszáma annak következtében, hogy az elköltözések csökkentik, az odaköltözések pedig növelik az adott település lakóinak számát. Illetve milyen tendenciák rajzolhatóak fel ez alapján a népesség területi eloszlására. A KSH elemzése azt jelzi, hogy 2000. óta felgyorsult az urbanizációs folyamat, mind a városodás (a városok számának és népességének növekedése) és a városiasodás (a települések intézményrendszerének, infrastruktúrájának kiépítettebbé válása, illetve a városi életmód általánossá válása) területén. A városok népességének növekedése a falvak népességének csökkenésével együtt zajlott. „A kisebb községek esetében nőtt, és tartósan magas szinten állandósult a vándorlási veszteség, így az ország periferikus területein elhelyezkedő törpe- és aprófalvak elnéptelenedése egyre jelentősebb. Az urbanizációval párhozamosan jelentősen fejlődött a faluhálózat, javultak az életkörülmények, az infrastrukturális ellátások, de jelentős a különbségek növekedése, a polarizáció erősödése.” (KSH-honlap – Területi atlasz – Településhálózat)

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Térkép: A belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 1 000 lakosra, 2000-2008image2_full.jpgTérkép: A belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 1 000 lakosra, 2000-2008

A KSH a következő adatbáziskezelő rendszereket üzemelteti (Forrás: KSH-honlap –Adatértékesítés –Területi adatok):

T-STAR – A KSH településstatisztikai adatbázisrendszere, az ország összes településére vonatkozóan gyűjt információkat, kétféle módon: az ország valamennyi településére, illetve csak a városokra vonatkozóan. E mellett lekérhetőek a népszámlálások legfontosabb adatai (1980., 1985., 1990., 2001.). A településsoros adatok a következő évekre kérhetők le: 1965., 1970., 1975., 1980-2011.

BP-STAR – Budapest 23 kerületére vonatkozó adatbázis, amely a T-STAR mutatóinál természetszerűleg kevesebbet tartalmaz, hiszen vannak olyan témák, melyek a fővárosra vonatkozóan nem értelmezhetőek. 1995. évtől tartalmaz adatokat, évente kismértékben módosuló adatkörrel.

MR-STAR – Online lekérdezhető megyei–regionális statisztikai adatbázisrendszer. Régiók szintjén reprezentatív felvételek alapján, megyei szinten 24 témakörben, évenként több mint 2800 változót tartalmaz. Társadalomstatisztikai adatok 1990-től, gazdaságstatisztikai adatok 1992-től állnak rendelkezésre.

MATÉRIA – Magyar közigazgatási térinformatikai adatbázis, mely az ország több mint 3100 településéről tartalmaz közigazgatási, népességi, ipari, kereskedelmi, idegenforgalmi, lakás-ellátottsági, oktatási, közművelődési, népszámlálási grafikus és szöveges adatokat. MapInfo alapú fejlesztés, a CARTOGRAPHIA Kft., a Központi Statisztikai Hivatal és a VARINEX Rt. közös terméke. Mind a grafikus, mind a szöveges állományok szerzői jogvédelem alatt állnak.

BUTÉRIA – Budapesti közigazgatási térinformatikai adatbázis a MATÉRIA fővárosra készült változata. (http://www.ksh.hu/interaktiv_moterkepek)

VÁTI

A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. nemzetközi és hazai területi vonatkozású adatokkal és az adatokat kezelni képes térinformatikai háttérrel rendelkezik.

TEIR – Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer. A szolgáltatás célja, hogy összegyűjtse és adatbázisba szervezze a különböző kötelező adatszolgáltatásokból származó információkat, és azokat térinformatikai szoftverrel megjeleníthetővé tegye. A VÁTI-tól nem lehet adatokat vásárolni, de a rendszer használatára elő lehet fizetni, és adatokat, illetve tematikus térképeket lehet letölteni.

(Forrás: VÁTI honlapja)

TÁRKI adatbank

Magyarországon 2011-ben egyetlen olyan intézmény létezett, amely a nemzetközi és hazai empirikus társadalomtudomány kutatások során született adatokat összegyűjti, és egy adatbankban egyesíti, ezáltal megőrzi azokat. Az adatbankból adatot kérni bizonyos feltételekkel lehet, melyek a cég honlapján elérhetőek.

GeoIndexArcAdat. Az ország társadalmi-gazdasági szerkezetét mutatják be több területi szinten (régiótól az utcáig), és a területi elemzésekhez egységes szerkezetben szolgáltatnak társadalmi-gazdasági háttér adatokat és számított mutatókat. Ilyen pl. a Vásárlóerő indikátor (jövedelem és fogyasztás) – A KSH településekre vonatkozó jövedelem (a településekre vonatkozó személyi jövedelemadó, munkanélküliségi, segélyezési és népességi adatok) és fogyasztási adataiból képzett mutatók. A Vásárlóerő indikátor 100*100 – településszintű (pl. KSH, ÁFSZ által gyűjtött) adatok. Az adatbázis megkísérli 100*100 méretes cellákra lebontva leírni a települések társadalmi-gazdasági szerkezetét Budapestre és az öt legnagyobb városra (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged). Az egyedi mutatók, pl. zajtérképek, illetve az SZJA 1%-ra jogosult civil szervetek és a nagyvállatok tisztségviselőinek térbeli megoszlásai is. (Varinex Kft.)

Összességében tehát sokféle forrásból juthatunk adathoz. Ritkább eset az, amikor nemcsak adatot töltünk le, hanem az adatokat egyből tematikus térképen ábrázolva kapjuk. Gyakoribb, hogy kutatási kérdésünk megválaszolásához más adatokra, vagy más területi bontású adatokra van szükségünk, mint amit a felsorolt adatbázis-rendszerek szolgáltatni tudnak. Ilyenkor saját adatgyűjtések, vagy adatfelvételek segíthetnek. Bármilyen forrásból is jutunk adathoz, fontos, hogy adataink rendelkezzenek térbeli vetülettel, és az is hasznos, ha tisztában vagyunk az egyes területi szintek közötti különbségekkel, melyre (azok kialakítására, neveire) egységes szabályozás van.

Feladat

1. feladat: Készítsünk saját adatbázist a főváros kerületeire vonatkozóan! Válogassuk le a KSH Budapest Statisztikai évkönyvekből a lakállomány változását!

2. feladat: Ismerkedjünk meg a TEIR adatbázissal! Válogassuk le a lakónépesség számának változását 2005-2010. között 4 agglomerációs településre!

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.