Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Társadalmi jelenségek térbeli összefüggései / Elemzési módszerek

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A fejezetben a társadalomtudományok területén leggyakrabban használt elemzési módokat, és az ezek alapján készíthető elemzéstípusokat fogjuk áttekinteni. Ennek során nem annyira a módszertanra, mint inkább az alkalmazási lehetőségre helyezve a hangsúlyt, hiszen a térbeni-társadalmi különbségek kutatásához használt módszerek többé-kevésbé megegyeznek azokkal, melyeket a társadalomkutatás használ. Ezen módszerek elsajátításához több kiváló tankönyv is rendelkezésre áll, melyekkel nem kelnénk versenyre.

Elemzési módszerek

Az elemzés felépítése

Mielőtt a konkrét példákra térnénk át, vessünk egy gyors pillantást a leggyakrabban használt módszerekre, melyeket két nagy csoportra oszthatunk, a kvantitatív és kvalitatív módszerek csoportjára. A kutatások során általában egy típusú módszert alkalmaznak, vannak azonban olyan témák, amelyek esetében mindkét metódus alkalmazása előnyökkel járhat.

A két módszer legjobban tudományelméleti szempontból különíthető el egymástól. Míg a kvantitatív módszer Popper kritikai racionalizmusára épül, addig a kvalitatív szemlélet mögött a hermeneutika és a fenomenológia interpretációs paradigmája áll.

A térinformatikai alkalmazások mindkét módszerrel gyűjtött anyagok feldolgozására és azok elemzésére alkalmasak. Annak eldöntésére, hogy kutatásunkban alkalmazzunk-e GIS-t a következő kérdéseket kell végiggondolnunk és megválaszolnunk:

Az egyik legnagyobb előnye a GIS használatának, hogy általa többféle térbeli vonatkozással bíró adatot, adatbázist kapcsolhatunk össze, mellyel akár szocio-ökológiai modellt is kidolgozhatunk kutatási kérdésünk megválaszolásához.

A használt módszerek tehát közel azonosak, csak néhány kisebb ponton van eltérés, leginkább annyiban, amennyiben a térbeli dimenzió bevonása kibővíti e módszerek használatának lehetőségét.

Optimális helyzetben a társadalomkutatók saját felmérést készítenek és ezek adatait viszik térképre. Azonban a survey-kutatások magas költsége miatt erre egyre ritkábban van lehetőség. Ráadásul a survey-mintavételek során általában –részben a fentiek miatt is – éppen arra kell törekedni, hogy a hatékonyság érdekében csak kevesebb helyen folyjon az adatfelvétel (többlépcsős mintavétel). Ennek egyik következménye az, hogy területileg ábrázolható információkhoz csak korlátozottan juthatunk. Mindezek miatt a kutatási kérdés megválaszolásához gyakran nyúlnak meglévő adatok elemzéséhez. Ilyen adatok egyaránt lehetnek a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) által felvett adatok, a TEIR adatbázisban tárolt, vagy olyan cégek adatai, akik az adatszolgáltatásra szakosodtak.

Az ilyenfajta adatok használatakor figyelembe kell venni, hogy az elemzés egysége eltérhet a mi vizsgálatunk elemzési egységétől. (A nyilvánosan elérhető statisztikai adatok legkisebb területi egységei pl. Budapesten a kerületek.) Másrészt ezek az adatok nem konkrétan a mi kutatási kérdésünk megválaszolására lettek felvéve, összegyűjtve, tehát nem fogják feltétlenül érvényes módon mérni a problémánkat. Harmadrészt megbízhatóságuk is kérdéses lehet, hiszen a statisztikák eltérő minőségűek lehetnek (pl. a bűnözési statisztikák).

Felvetődik tehát a kérdés, mi alapján döntsük el, hogy hol és milyen adatokat keressünk, illetve, hogy a rendelkezésünkre álló adatok használhatóak-e kutatási kérdésünk megválaszolására. Néhány fontos tényező, amit figyelembe kell vennünk, mikor eldöntjük, hogy saját adatokat használjunk, vagy szekunder információkra hagyatkozunk (esetleg a kettőt keverjük):

(Steinberg–Steinberg, 2006.)

Azt, hogy mennyi új információt gyűjtünk, és mennyi meglévőt használunk fel, vagy dolgozunk át, végül általában a rendelkezésre álló pénz és idő határozza meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.