Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Társadalmi jelenségek térbeli összefüggései / Kézikönyv – mit hogyan csináljunk?

Tanulási útmutató

Összefoglalás

Ebben a fejezetben azoknak a társadalomtudományi szakterületen tanuló hallgatóknak kívánunk segítséget nyújtani, akik most kezdik tanulni a MapInfo szoftver használatát.

Kézikönyv – mit hogyan csináljunk?

Az alábbi néhány oldalon olyan segédletet állítottunk össze, mely a MapInfo nevű szoftver használatába nyújt bevezetést. A segédlet kézikönyvszerűen használható, segítségével az alapvető műveletek, az egyszerűbb elemzési technikák sajátíthatóak el azon a szinten, amire egy társadalomtudományi elemzést végző hallgatónak a kurzus követéséhez szüksége van.

Ismerkedés a program logikájával

A MapInfo programban különböző típusú adatokat tárolhatunk, és jeleníthetünk meg.

A GIS adatbázisokban azokat az adatokat, amik földrajzi helyhez kapcsolódnak táblázatokba rendezett formában találjuk meg. A változók oszlopokban, a területi egységek sorokban helyezkednek el. A GIS adatbázis struktúrája megegyezik az SPSS-ben vagy XLS-ben használt adatformátummal.

Példa

Az adatbázisunk fővárosi adatokat tartalmaz kerületi bontásban. Ebben az esetben, ahogyan a táblázatban is látható, minden kerület egy-egy sor (vagyis a sorokban a kerületekhez tartozó adtok találhatók). Az oszlopokban pedig egymás után következnek a változók. Ezek egymást követő oszlopokba vannak sorolva, annyiba, amennyi szükséges az összes adat számára.

A cellákban számszerű (numerikus) vagy szöveges (karakteres) adatokat találunk. Pl. az első sorban az I. kerület adatait találjuk. A harmadik oszlopban található változó a népesség számát tartalmazza, akkor az első sor harmadik cellájában az I. kerület népességét találjuk. Általában a táblázat elején helyezkednek el a területi kódok. Ezek egyrészt az ún. NUTS szintekhez tartozó kódok, illetve a kerület esetében a kerület száma, és a hozzá tartozó nevek (pl. települések nevei a NUTS5 szintnél, vagy a kerületek nevei példánkban), vagy a felhasználó által megadott területi elnevezések (ezek lehetnek valóságos nevek, vagy az egyes elemekhez rendelt kódok is).

Táblázat: Példa egy egyszeru adattáblázatra, ami a fovárosi kerületekre vonatkozóan a területi azonosítók mellett négy változó adatait tartalmazza

Kerület

Kerület neve

Népesség, 2001, fo

Népesség, 2007, fo

Épített lakások száma 2001, db

Épített lakások száma 2002, db

6

Terézváros

44141

41839

5

51

7

Erzsébetváros

64141

62001

44

54

8

Józsefváros

81791

80166

84

247

9

Ferencváros

62999

59992

504

653

Természetesen a térképekhez hozzákapcsolhatók az adatbázisok is, és ezeket akár együtt, akár külön-külön is meg tudjuk jeleníteni.

Az adatok azonban csak akkor kapcsolhatóak a térképi rétegekhez, ha rendelkeznek koordinátákkal vagy olyan azonosítóval, amellyel a két állomány összekapcsolható.

A térképi rétegek Mapnek, az adattáblát Browsernek nevezi a program.

A következő képen egy réteg (folyó) térképét és adattábláját láthatjuk külön ablakban.

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Egy réteg (folyó) térképe és adattáblája külön ablakban.image24_full.jpgEgy réteg (folyó) térképe és adattáblája külön ablakban.

A második képen két réteg (folyó és település) térképét és adattábláját láthatjuk, mindegyiket külön ablakban.

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.Két réteg (folyó és település) térképe és adattáblája külön ablakban.image25_full.jpgKét réteg (folyó és település) térképe és adattáblája külön ablakban.

A térképi rétegeket egy ablakban is megjeleníthetjük. Így a két réteg egymásra kerül, és mindkettő információ tartalma látszik. Az adattáblákat külön-külön ablakban tudjuk csak megnyitni, azokat ebben az esetben nem tudjuk egyesíteni.

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.A térképi rétegek egy ablakban egymásra kerülve. image26_full.jpgA térképi rétegek egy ablakban egymásra kerülve.

Az adattáblákat külön-külön ablakban tudjuk csak megnyitni, azokat ebben az esetben nem tudjuk egyesíteni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az állományok tárolása

A MapInfo programban egy réteg mögött több fájlban tárolt adat áll – erről korábban már volt szó. Nézzük meg még egyszer, hogy melyik fájl milyen adatot hordoz magával a folyó réteget véve példának:

Ezen túlmenően van még egy hatodik kiterjesztésű fájl is, melyet workspace fájlnak nevezünk. Fenti példánkhoz kapcsolódva ilyen lenne a folyo.wor. Ez a fájl tartalmazza mindazokat a parancsokat és műveleti eredményeket, amelyeket egy tetszőleges munkafolyamat alatt kiadtunk, illetve elvégeztünk. Ha egy munkafolyamatot meg akarunk szakítani, vagy munkánkat egy más alkalommal szeretnénk folytatni, akkor egyszerűen elmentjük mindazt, amit csináltunk egy workspace-be, majd bezárjuk a programot. A munka folytatásakor pedig megnyitva ezt a workspace-t ott folytathatjuk, ahol abbahagytuk. Az elmentett utasításoknak megfelelően a program visszaállítja számunkra azt az állapotot, amit utoljára mentettünk.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.