Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Trendkutatás módszerei és eszközei az interneten / Közösségi oldalak/keresőprogramok keresési trendjeinek vizsgálata

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A fejezet ismerteti, hogy a keresőprogramok, közösségi oldalak

Követelmény

Az olvasó ismerje a keresőprogramok, közösségi oldalak használatát.

Önállóan megoldható feladatok

  • Keressen Twitter trendeket az aktuális nemzetközi hírek alapján.

Közösségi oldalak/keresőprogramok keresési trendjeinek vizsgálata

Internetes trendvizsgálat jelentősége a marketing- és szociológiai kutatások során

Piac- marketing- és szociológiai kutatások során a változások előrejelzése, valamint annak megállapítása, hogy egy jelenség mikor válik trenddé, meghatározóvá, milyen hatást ér el, kulcsfontosságú.

Törőcsik Mária a következőképpen definiálta a trendkutatást:

„A trendkutatás célja az, hogy a jelenben feltűnő, de érzékelhetően erősödő társadalmi jelenségeket felkutassa, feltárja azok okait és hatókörét, növekedésének várható hatásait a vásárlás, a fogyasztás területén azért, hogy a gazdaság szereplőinek döntéseit támogassa.”

A trendkutatás módszerei közé tartoznak az internetes trendek, keresések, megosztások (Twitter, Facebook üzenetek, blog- és fórumbejegyzések) vizsgálata.

A trendkutatás módszerei közé tartoznak az internetes trendek, keresések, megosztások (Twitter, Facebook üzenetek, blog- és fórumbejegyzések) vizsgálata.

A Google megbízásából az Ipsos készített egy felmérést Holiday Consumer Intentions 2012 címen. A felmérés eredményei az alábbi oldalon tekinthető meg: http://www.thinkwithgoogle.com/insights/library/studies/holiday-consumer-intentions-2012/

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az idei karácsonyi szezonban a vásárlásaink során a döntéseinkben egyre több szerepet játszik az internetes tájékozódás, azaz a termékek keresése, árak, kedvezmények, funkciók összehasonlítása.

A megkérdezettek 80%-a végez online kutatást a vásárlási döntést megelőzően, 51%-uk az online tájékozódást követően személyesen az áruházban vásárol, 44% a vásárlást is online végzi el, de a vásárlók 32%-a az online tájékozódást követően a valós boltban megtekinti az árut, majd tervei szerint a kedvezményeket kihasználva online vásárolnak, 17% pedig az áruházakban történt előzetes felmérést követően online vásárol. A felmérés azt mutatja tehát, hogy az online és az offline vásárlások összemosódnak, a döntésekben a személyes kapcsolatokon megvalósuló tapasztalatszerzés mellett az internetes ár- és termékösszehasonlító oldalak, közösségi hálózatokon és webáruházakban olvasható vélemények, valamint tapasztalatcserék jelentősége tovább erősödik.

Mindez az eladók szemszögéből nézve azt jelenti, hogy a közösségi szolgáltatások, a marketing oldaláról pedig az internetes kutatások jelentőségének további növekedésére számíthatunk.

A kutatás egy másik fontos megállapítása a mobil eszközök térnyerése a döntésekben, az okostelefon és tablet tulajdonosok négyötöd része tervezi felhasználni az eszközt a vásárlások során.

A közösségi média jelentőségét az alábbi két történettel szeretnénk jellemezni:

2009 január 15-én egy New Yorkból 15.26-kor felszálló US Airways légitársaság 1549-es járatának pilótája, Chesley B. Sullenberger három perccel a felszállás után a motor leállása miatt kényszerleszállást hajtott végre a Hudson folyóra. 15.36-kor, tehát 10 percen belül a Janis Krumps mobiltelefonjával készített fotója már meg is jelent a Twitterhez kapcsolódó Twitpic-en (http://twitpic.com/135xa). A New York Times weboldalán a hír maga, kép nélkül ehhez képest csak 15.48-kor jelent meg, de a főoldalra csak 16.00-ra került ki, addigra az MSNBC már interjút is készített a kép készítőjével.

Barack Obama a 2012. november 6-i amerikai elnökválasztás eredményhirdetése után egy fényképet és egy üzenetet „Még négy év” posztolt a Twitterre, majd a Facebook-ra. A twittet mindössze 22 perc alatt 226.000 Twitter felhasználó osztotta tovább, ezzel elérve a legtöbbször újra-megosztott üzenet címet. Jelenleg több mint 800 ezer felhasználó osztotta tovább. A bejelentés pillanatában egy perc alatt 327.452 üzenetet osztottak meg a felhasználók a Twitteren.

A fénykép a Facebookon ennél is nagyobb rekordot állított fel, közel 4 millió felhasználó lájkolta a képet egy nap alatt, ezzel ez a kép lett a Facebook legtöbbet lájkolt, azaz a legkedveltebb fotója.

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.A Facebook legtöbbet lájkolt, azaz a legkedveltebb fotója29_obama_facebook_full.jpgA Facebook legtöbbet lájkolt, azaz a legkedveltebb fotója

A Twitteren (ttps://election.twitter.com) folyamatosan nyomon is lehetett követni, hogy melyik elnökjelöltről beszélnek többen Twitteren (Barack Obamáról, vagy Mitt Romney-ről), ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ki az esélyesebb, mindenesetre az eredmények azt igazolják, hogy az ún. Twittindex működött.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Twitter-trendkutatást, elemzést segítő szolgáltatások

A Twitter által közzétett API (https://dev.twitter.com/) felhasználásával könnyedén lehet olyan alkalmazásokat írni, melyek segítségével a Twitteren közzétett bejegyzések között keresni tudunk, vagy elemezni a találtatokat.

Számos ilyen alkalmazás érhető el az interneten is a korábban már láttot Topsy-n (http://topsy.com/) kívül is:

A Mentionmap (http://mentionmapp.com) segítségével magunk vagy másvalaki Twitterhálózatát elemezhetjük ki.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Google Trends

A Google Keresési Trendek (http://www.google.hu/trends/) szolgáltatás segítségével keresési kifejezések iránti érdeklődést lehet mérni, ezért kiválóan használható marketingkampányok, PR-tevékenységek, illetve társadalmi kutatásokhoz kapcsolódó felmérések elvégzésére.

A Google Keresési Trendek idősoros adatsora különböző keresőszavak, illetve kifejezések a Google keresőben történő lekérdezési aggregált gyakoriságát jellemzik. Feltéve, hogy a keresési mennyiség meghaladja egy adott szintet.

A szolgáltatás használata igen egyszerű, egyszerre azonban legfeljebb 5 keresőszót, vagy kifejezést tudunk megadni a kezdő képernyőn vesszővel elválasztva, vagy az eredményeket mutató oldalon is tetszőlegesen módosíthatjuk a keresőszavakat, kifejezéseket, bővíthetjük, vagy csökkenthetjük a listát.

A keresési intenzitást 0 és 100 közötti skálán ábrázolja, akár 2004 januárjáig visszamenőleg. A kereséseket szűkítésére négyféle szűrő áll rendelkezésünkre. Szűrhetünk a Google keresőiben, Internetes kereső, képkereső, hírkereső, illetve termékkeresőre, szűkíthetünk országokra, azon belül megyékre, tartományokra, városokra, valamint módosíthatjuk az időintervallumot, vagy éppen kategóriát is, mint például autók és járművek, azon belül akár járművásárlást is választhatjuk.

A vonaldiagram inflexiós pontjaihoz - azaz, amikor a függvénygörbe görbületet vált, elért egy csúcspontot, vagy ellenkezőleg egy mélypontját - amennyiben a Google hozzá tudja kapcsolni, megjeleníthetjük a hírek alapján azon eseményeket, melyek okozhatták a változást a keresésekben. Hasonlóan, amennyiben meg tudja becsülni előrejelzést is tud adni számunkra a Google.

A térképes, vagy lista nézeten a kiválasztott keresőszó keresési mennyiségeit láthatjuk regionális bontásban, az ábrán a sötétebb szín nagyobb keresési intenzitást jelöl. Szintén valamelyik kiválasztott keresőszóhoz, vagy kereső-kifejezéshez kapcsolódó legnépszerűbb, vagy legjobban növekvő kereséséi intenzitású kifejezéseket is megtekinthetjük.

A vonaldiagramon ábrázolt értékeket CSV-ben lementhetjük további elemzések céljából.

Ha nem adunk meg kereső-kifejezéseket, akkor az adott szűrőnek megfelelően láthatjuk a legnépszerűbb, illetve a növekvőben lévő keresőkifejezéseket.

A Google Trends segítségével megtekinthetjük az aktuálisan népszerű kereséseket is. Ez a funkció a tananyag írásakor Magyarországra még nem működik.

Mire használható és mire nem a Google Trends?

A Google Trends és hasonló szolgáltatások online piackutatásokra csak megfelelő körültekintéssel alkalmazhatóak. A piackutatások során a mintavételezésnek meghatározott módszerei vannak, a meg kell tudni határozni az életkori, társadalmi-gazdasági státuszokat.

A Google Trendsen más elvek mentén végezhetünk piackutatásokat, hiszen itt nem megkérdezzük a célcsoportot, hanem megfigyeljük azok szokásait, szándékait. Keresési, egyéb internetes trendek webes szolgáltatások közötti összehasonlításra (pl.: kuponoldalak), illetve olyan esetekben, amikor a célcsoport aktív webes jelenléte feltételezhető, nagyon jól alkalmazhatóak. Egyéb összehasonlítások nálunk még ritkán azonosíthatóak be pontosan a Google Trends segítségével, ez magyarázható az internetes prenetráció arányával, az internetezési szokásokkal. Így jelenleg leginkább az internetezők, az internetes vásárlóközönség mérésére, elemzésére alkalmas.

Miért nem alkalmas például választások előrejelzésére?

A 2010-es választások eredménye:

A 2010-es választások idején a keresési trendek vizsgálata a Google Trends szerint:

A kép (nagyobb változata) külön ablakban is megtekinthető.A 2010-es választások idején a keresési trendek vizsgálata a Google Trends szerint37_google_trends_valasztas_2010_full.jpgA 2010-es választások idején a keresési trendek vizsgálata a Google Trends szerint

A választ a fentiek alapján az olvasóra bízzuk.

Pozitív alkalmazási példák

Az alábbiakban néhány olyan példát mutatunk be, ahol a Google Trends nagyon jól alkalmazható.

A Google kutatói rájöttek arra, hogy az influenza és egyéb nagyobb járványok terjedése nagyon jól követhető a keresési gyakoriságok terjedésével. Szemléltetésére egy külön oldalt működtetnek: http://www.google.org/flutrends/intl/hu/

A Google Trends segítségével keresési kifejezéseket tudunk összesonlítani időben, térben, kategóriák szerint. Példánkban a karácsony és a karácsonyi szavakat hasonlítjuk össze.

Flash lejátszó letöltése

Google Trends bemutatása

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.