Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Üzleti és közpolitikai alkalmazások, marketing, adatbányászat, szociális intelligencia / Közszolgálati intelligencia

A fogalom tisztázása

A közszolgálat és az intelligencia több módon is kapcsolatba hozható egymással. Az egyik nagyon sokat vizsgált kapcsolat azzal a szociológiai, szociálpszichológiai problémával függ össze, hogy bizonyos társadalmi kisebbségek az esélyegyenlőség tekintetében hátrányban lehetnek az intelligenciával kapcsolatos felfogás következtében. Elegendő ezzel kapcsolatban csak a hírhedt Bell Curve könyvre gondolni (Herrnstein, Richard J. & Murray, Charles (1996) Bell curve: Intelligence and class structure in American life. Free Press.). De az is fontos szempont lehet, hogy egy közigazgatás mennyire intelligensen végzi a feladatait. Ezzel már egy lépéssel közelebb jutottunk ahhoz a témához, amellyel itt foglalkozni fogunk. Az intelligencia angolszász használatában ugyanis a szónak hírszerzés jelentése van, s ebben az értelemben használatos ez a fogalom akkor is, amikor üzleti intelligenciáról van szó. Itt tehát azt jelenségkört fogjuk szemügyre venni, ami a közszolgálati munka során az információ megszerzésével kapcsolatos, s azon belül is főleg az infokommunikációs technológiák adta lehetőségek kiaknázásának lehetőségeivel foglalkozunk. Voltaképpen az e-kormányzás egyik területéről van szó.

A hírszerzés a Team Fortress 2 nevű játékban is nehéz

Alkalmazási területek

Az egyik fontos alkalmazási lehetőség és terület a különféle adatbázisokból a közszolgálati feladatok jobb ellátása érdekében kinyerhető információ jelentősége. Erre nézünk néhány példát. A hangsúly az társadalmi hasznú alkalmazásokon lesz, hiszen az adatbányászati módszerek tekintetében nincs elvi különbség az üzleti intelligenciában használatos megoldások és a közszolgálati intelligencia módszerei között. Végül egy olyan modellt vázolunk föl, ami egy új korszak lehetőségét villantja fel a közszolgálat és az általa szolgálni hivatott közösségek interakciójában a kölcsönös információáramlás szempontjából.

A közpolitikusok számára mindig is fontos volt, hogy rendszeresen monitorozzák és ellenőrizzék a társadalmi tevékenységekről tájékoztató változókat. A közigazgatás új paradigmája azt az elvet törekszik megvalósítani, hogy folyamatosan felbecsülje a társadalom fő mutatóit, s ehhez igazítsa lehetőleg a finomhangolásra, és nem merev rendelkezésekre épülő tevékenységét (Al Gore, "From Red Tape to Results: Creating a Government That Works Better and Cost Less," in Classics of Public Administration.: Harcourt Brace Publishers, 1997).

A közszolgálati intelligencia ebben a kontextusban azokat a folyamatokat jelenti, melyek során adatokat gyűjtünk és elemzünk nagyon sokféle közösségtől, és a közszolgáltatásban érdekelt felektől, így állampolgároktól, a magánszektor szervezeteitől, civil szervezetektől, és természetesen a nemzetközi és globális környezetből is. Az információ gyűjtése továbbá a közigazgatás különböző szintjein és területein történik.

Az egyik fontos forrása a közigazgatási intelligenciának, ami igen gazdag, s épp ezért nagyon kifinomult adatszerzési és kezelési eljárásokat igényel, a nyitott forrásokból hozzáférhető információ. Nyitott forráson a nyilvánosan hozzáférhető adatforrásokat értjük, így pl. a médiát, közzétett kormányzati beszámolókat, tudományos elemzéseket, konferenciák anyagait, szakértői elemzéseket, de akár a GPS koordinátákat is. Az Egyesült Államok Kongresszusa például évi több mint $1 milliót költ nyitott forrású adatbázisokra. Gyorsan terjedő forrást jelentenek a web 2.0 vagy társas web alkalmazások (blogok, Twitter, Facebook, stb.), ahol a felhasználók által a hálóra feltett postokat és lekérdezéseket lehet gyűjteni és elemezni erre a célra kifejlesztett adatbányász szoftverrendszerekkel (pl. TPA – Technosocial Predictive Analytics).

A közszolgálati intelligencia egyik fontos ága a közegészségügy, amin jól be lehet mutatni, hogy milyen jellegű támogatást várhatunk az ilyen rendszerektől. Például a fenti típusú adatbányász rendszerekkel a nyitott, egészséggel kapcsolatos témájú honlapok óriási adattömegeiből egész népességek egészségügyi állapotáról lehet adatokat gyűjteni, és annak változását figyelemmel kísérni, sőt, trendeket, rejtett összefüggéseket feltárni.

Egy másik fontos gyakorlati alkalmazási lehetőség, hogy a webre alapozott térképeket készítenek a közegészségügy döntéshozói számára arról, hogy a közegészséget fenyegető különböző környezeti tényezők milyen térbeli eloszlást mutatnak, milyen trendek jellemzőek, mely területeken szükséges beavatkozni. A beavatkozás módjának meghatározásában is jól használhatók az ilyen rendszerek elemzései. Ehhez természetesen az adatok reprezentációjának olyan rendszereit kell kidolgozni, amelyek segítenek a döntéshozóknak, hogy a nagyon eltérő forrásokból származó webes információt kellően integrálni tudják. Egy ilyen adatreprezentációs rendszernek számos követelménynek kell megfelelni, hogy a közegészségügyi döntéseket rájuk lehessen építeni:

A Google segítségével az influenza szezon előre jelezhető! http://www.google.org/flutrends/hu/#HU

Társadalmi hálózatkutatás

A közigazgatási intelligencia számára nagy lehetőségekkel kecsegtető irány a társadalmi hálózatok elemzése (social network analysis), hiszen mind a gyűjtött adatok elemzéséhez, értelmezéséhez, mind a gyűjtési stratégiákhoz az ilyen típusú ismeretek tudnak kellő alapot kínálni. Ez a megközelítés cselekvő állampolgárok együtteseit és kapcsolataikat hálókként fogja fel. A közigazgatási intelligencia számára kitüntetett aktorok az állampolgárok, de nyilvánvaló, hogy más entitások is fontosak lehetnek, például intézmények, emberek nagyobb csoportjai, pl. egyes fogyasztói csoportok, vagy akár számítógépek is. A kapcsolatok lehetnek rokoni kapcsolatok, baráti kapcsolatok, vagy bármilyen szakmával, hivatással vagy egyéb tevékenységgel összefüggő kapcsolatok. A kapcsolatokban különféle javak, ismeretek, tudáselemek, vélekedések, hiedelmek, pletykák, rémhírek stb. cseréje folyhat. A hagyományos szociometria szociogrammjaihoz hasonlóan csúcsok és élek segítségével ábrázoljuk a társas kapcsolatokat. Az ilyen ábrázolás lehetővé teszi, hogy pl. megmérjük, egy csúcsként ábrázolt aktor mennyire játszik centrális szerepet a hálózatban, bepillanthatunk a különböző szerepekbe és csoportosulásokba. Vizsgálhatjuk, hogy kik az összekötő kapcsok, az ún. „gyenge kapcsolatok” (Granovetter, Mark S. (1973) The strength of weak ties. American Journal of Sociology, 78, 1360-1380) vagy hidak, kik azok, akik a mindent tudó krónikások, kik a vezetők, az elszigeteltek, hol találhatunk klasztereket és mely aktorok tartoznak hozzájuk, mely aktorok vannak az egyes hálózatok középpontjában, melyek a periférián. Az ilyen hálózatok elemzése segítségével a közigazgatás a gyűjtött adatok értelmezését minőségileg magasabb szinten képes értelmezni és felhasználni.

{uzeti_kep_43}

Az ilyen társas hálózatok egyre változatosabb formákban alakulnak ki a web 2.0 alkalmazások segítségével is, és az így létrejövő hálózatok a közigazgatási intelligencia számára kincset érhetnek.

Csak egy lehetséges példa a kisgyerekes családokkal kapcsolatos adatbányászat egyik lehetőségére:

Regisztráljon most és nyerjen egy babakocsit a család új tagjának!

http://cbc.hu/nyerjen-on-is-babakocsit

Az erre a webhelyre regisztrálókról kiderülhet, hogy társas hálózati elemzéssel is értékes információhoz juthatunk, de ha csupán a regisztrációs adatokat használjuk fel, az is olcsó és hatékony adatgyűjtést eredményez.

Különösen fontos lehet a közigazgatás számára annak monitorozása, hogy miként alakulnak, változnak akár spontán, akár valamilyen jelentős társadalmi esemény, intézkedés hatására a társadalmi hálózatok. Azzal is fontos tisztában lenni, hogy az ilyen társadalmi hálózatok mennyire stabilak. Például egy önkormányzat elindít egy energiareform programot, akkor fontos monitoroznia, hogy a programban résztvevők hálózata miként alakul. A legújabb szoftvertechnológiák segítségével mód van a dinamikus hálózatelemzésre, és különböző eljárásokkal ezek dinamikus vizualizálására, ami minőségi ugrás Moreno klasszikus szociogrammjaihoz képest (Moody, J., McFarland, D., & Bender-deMoll, S. (2005). Visualizing network dynamics. American Journal of Sociology, 110, 1206–1241).

Töltsd ki a mezőket és kattints a Küldés gombra

Flash lejátszó letöltése

Nyerj babakocsit!

Egy lehetséges trend

A közigazgatási intelligencia leginkább összetett, ma még a maga teljességében meg nem valósult megoldása egyesíti a társas média eszközeire épülő virtuális közösségszervezést és annak interaktív jellegét a kifinomult adatbányászati és dinamikus társadalmi hálózatelemzésre alapozott monitorozását. Vegyünk például egy önkormányzatot, ahol egy adott fejlesztési cél, pl. alternatív energiahasznosítás érdekében elindított mozgalom az intelligencia célpontja. Az önkormányzat megteheti, hogy a gamifikáció elvei szerint kialakít egy stratégiai játékközösséget (amilyenek pl. az MMORPG játékok), és létrehoz egy szimulált, virtuális közösséget a program résztvevői számára. A virtuális közösség tagjai számára és aktív részvételükkel a társas média lehetőségeit kiaknázva olyan fórumokat, kisebb közösségeket (területi alapon, kisgyerekeseket, a helyi sportegyesület tagjait, stb.) lehet alkotni, amelyek tagjai a virtuális web 3.0 alkalmazások segítségével a személyes kapcsolataikat szorosabb és mindig elérhető (always online) közösséggé tehetik. Az ilyen online közösségek a kutatások szerint a személyes közösségeknél erősebb azonosulást váltanak ki a tagjaikból, s ez a hálózat dinamikája szempontjából jó perspektívát nyújthat (Postmes, T., Spears, R., & Lea, M. (1999) Social identity, normative content, and „deindividuation” in computer-mediated groups. In Ellemers, N., Spears, R., & Doosje, B. (eds.) Social identity, context, commitment, content. Oxford: Blackwell, 164-183). Az ilyen közösségek létrejötte, az önkormányzattal való kapcsolatai, és dinamikájuk a közigazgatási (pl. fejlesztési) döntések megalapozásához rendkívüli mértékben hozzájárulhatnak. Ha ma még kissé utópiának tűnik is, a társas valóság ilyen szimulált virtuális megkettőzésével a közigazgatás minőségileg magasabb szintje valósítható meg. Némi bátorságot meríthetünk az ilyen törekvésekhez abból, hogy az evolúció pontosan ezen elvek szerint alkotta meg a biológiai közigazgatást, az idegrendszert.

Guild Wars 2 társadalma

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.