Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

WEB 2-es eszközök a társadalmi és marketingkutatások szolgálatában / Az Internet hatása a kutatási tevékenységre

Tanulási útmutató

Összefoglalás

A leckében bemutatjuk az internet által biztosított szinkron és aszinkrón kommunikáció előnyeit és hátrányait, megmagyarázzuk a kollaboratórium fogalmát, bemutatjuk a CSCW rendszerek jellemzőit, végül kitérünk a virtuális, 3D-s világokban rejlő lehetőségekre.

Követelmény

Az Olvasó legyen tisztában az alapvető fogalmakkal, és ismerje meg az egyes rendszerek jellemzőit, előnyeit és hátrányait.

Az internet hatása a kutatási tevékenységre

Közhely, hogy az internet hálózat – precízebben az internetre, mint médiumra épülő World Wide Web nevű információ megosztási rendszer – ma már nélkülözhetetlen a mindennapi életünk során. Leckénkben azt kívánjuk bemutatni, hogy a technológia által milyen új lehetőségek jelentek meg a kutatók számára, és a jelenlegi trendek alapján megkíséreljük felvázolni azon szolgáltatásokat, lehetőségeket is, amelyek a (közel)jövőben fognak szélesebb körben elterjedni.

Tananyagunkban azonban nem foglalkozunk az internet és a World Wide Web evolúciójával, mivel azt sokan és sokféleképpen feldolgozták már, mint ahogy az az alábbi linkeken is elérhető.

Annyit azonban érdemes megjegyeznünk, hogy magát a világhálót is az az igény hozta létre, hogy a kutatók számára legyen egy olyan médium, ahol megoszthatják egymással az információkat, kutatási eredményeiket. Tim Berners-Lee és munkatársai a CERN részecskefizikai kutatóközpontban ezen célból dolgozták ki a web alapelveit 1989-ben. Először a CERN-hez legszorosabban csatlakozó nagyenergiájú fizikai kutatási közösségben, az ún. HEPnet (High Energy Physics Net) közösségben terjedt el, majd egyre szélesebb körökben, míg napjainkra a World Wide Web az egyik legfontosabb információforrássá vált, mely nevének megfelelően az egész információs világot átfogja.

Kollaboráció a kutatók között - a Kollaboratórium fogalma

A világháló egyik legnagyobb vívmánya a kutatók számára, hogy a technológia segítségével virtuálisan is együttműködhetnek egymással. Az együttműködés jellege alapján megkülönböztethetjük a kooperatív és kollaboratív együttműködést.

A kollaboráción alapuló, nyílt laboratóriumra egy új terminus technikust is kitaláltak, a "kollaboratórium"-ot. Az kifejezés William A. Wulf nyelvi leleménye1. A "kollaboráció" és "laboratórium" szavak összevonásával létrejött terminus olyan nyílt, falak nélküli kutató laboratóriumokat jelöl, amelyekben egyesülnek az eszközök, számítógépek és a szakértelem, hogy a földrajzi helyektől független együttműködés jöhessen létre a kutatók között. Az együttműködés olyan csoportok között zajlik, amelyek között nincs hierarchikus kapcsolat, azok egyenlőnek tekinthetőek az együttműködés során. A kollaboratív együttműködésre az intellektuális kapacitások közös használata jellemző, míg a kooperatív munkamegosztás esetén a feladat részekre bontása és utólagos egyesítése történik. (Laki, 2005 )2

Míg William Wulf a kollaboratóriumok filozófiai alapját teremtette meg, Lederberg és Uncapher munkájában az intellektuális alapok lefektetése történt meg.3 Lederberg és Uncapher (1989)4 munkájában körvonalazódik a National Science Foundation Nemzeti Kollaboratórium kutatási tevékenysége, amelyben három témát és három kutatási megközelítést mutat be a nemzeti kollaboratórium fejlesztésének érdekében.

Forrás

1.William A. Wulf (1988):The National Collaboratory -- White Paper

2.Laki János (2005): A tudomány nyelvjátéka, Nyíri-Palló (szerk.): Túl az iskolafilozófián. A 21. század bölcseleti élménye

3.Joanne Twining (1999): A Naturalistic Inquiry into the Collaboratory: In Search Of Understanding For Prospective Participants. URL: http://intertwining.org/dissertation/ Hozzáférés ideje: 2012-01-27.

4.Lederberg & Uncapher: Towards a National Collaboratory: Report of an Invitational Workshop at the Rockefeller University 15 March 13-15, 1989

Ahogy a technológia fejlődött, a kutatók közti együttműködést egyre több eszköz, szolgáltatás támogatta. Ezek között számos olyan akad, amely egy adott részfeladatra önállóan, és hatékonyan használható (pl. videókonferencia a skype segítségével, dokumentumok közös szerkesztése a Google docs szolgáltatással, vagy WIKI rendszerekkel), de megjelentek azon komplex keretrendszerek is, amelyek a résztvevők közti kollaboratív munkát több, integrált szolgáltatással kívánták elősegíteni. Ilyenek például a CSCW rendszerek. Mielőtt ezen rendszerek filozófiáját, funkcióit ismertetnénk, ismerkedjünk meg két olyan alapfogalommal a kommunikáció területéről, amelyek a kommunikáció egyidejűségére, illetve időbeli eltolódására utalnak.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szinkrón és aszinkrón kommunikáció

Főző Attila László Szinkrón és aszinkrón kommunikáció IKT alapú oktatási projektekben című írása (http://www.ofi.hu/tudastar/szinkron-aszinkron) alapján röviden összefoglaljuk, hogy mi jellemző a két fajta kommunikációs formára. A leírást helyenként – a könnyebb érhetőség kedvéért – a kutatási tevékenységekhez adaptáltuk.

Az aszinkrón kommunikáció

Az aszinkrón kommunikáció során a résztvevők virtuális környezetben való jelenléte és kommunikációja nem egyidejű. Ezen kommunikációnak éppúgy vannak előnyei, mint hátrányai.

Az aszinkrón kommunikáció előnyei

Az aszinkrón kommunikáció hátrányai

A szinkrón kommunikáció

A szinkrón módszerek esetében az egyidejű jelenlét, a kommunikáció és interakció alapvető feltétel. Szinkron kommunikációs lehetőség például a chat, ahol a környezetben jelenlévők akár privát, akár közös szöveg-alapú párbeszédeket végezhetnek. Még hatékonyabb lehet, ha élőszóban, hang- és/vagy videókonferencia segítségével léphetnek egymással kapcsolatba a jelenlevők. Sőt az együttműködés akár 3 dimenziós, virtuális térben is megtörténhet, ahol a kutatók avatarjaik segítségével vesznek részt az együttműködésben. Így a kutatás színtere akár a Second Life virtuális világ, vagy OpenQwaq rendszer is lehet, amelynek funkcióira a későbbiekben részletesebben kitérünk.

A szinkrón kommunikáció előnyei

A szinkrón kommunikáció hátrányai

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósult meg.
A tananyag elkészítéséhez az ELTESCORM keretrendszert használtuk.